Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/2. szám - Györffy István: Az új magyar művelődés alapjai
Az új magyar művelődés alapjai 103 haltak Kelet épüleüormái közt ,csak cserépből készült szűrvirágot kellett reá rakni, mindjárt készen volt a magyar nemzeti építészeti stílus. Az építészeket belső berendezők is követték. Történelmi stílusban készült butorokot csodálatos egyszerűséggel magyarosítottak s pirosra vagy kékre mázolták, aztán Huszkaféle hímzésmotivumokat festettek reá, Huszka iskoláját követte Groóh István, az Iparművészeti Főiskola igazgatója is, aki 1929-ben adta ki „Új magyar díszítések" c, fényes kiállítású könyvét. Ez volt a Huszka-féle irány utolsó fellob- banása. Groóh már teljesen elvetette a magyar népi motívumokat, ellenben egyéni átdolgozásban egy míntakönyvet adott ki indiai és perzsa díszítési elemekből. Az etnográfus lesújtó kritikája aztán kivégezte e könyvet is, a Huszka-féle irányt is, A díszítőművészet tanulmányozását a néprajz szakemberei vették a kezükbe, akik a múzeumok ornamentális anyagát legjobban ismerték, mivel ők gyűjtötték, Groóh távoztával azonban az Iparművészeti Főiskola elszakadt a népművészettől. Növendékei azóta sem látogatják a Néprajzi Múzeumot, Meg is látszik a magyaros iparművészeten, melynek termékei nem egyebek, mint egyéni művészkedések némi népies utánérzéssel. A HÁBORÚ UTÁN igen sok idegen fordult meg a magyarlakta területeken, főként a magyar egyéniséget keresték és ezt leginkább a magyar népművészetben találták meg. Nagy kelete lett erre a magyar népművészeti termékeknek. A kereskedők alig tudtak a szükségletnek megfelelni s nagyon természetes, hogy amikor már nem kerültek elő régi darabok, régi minták után újakat kezdtek készíttetni, Szerencsére: a készíttetők kénytelenek a hagyományos mintákhoz ragaszkodni, mert az idegenek mindegyike megnézte előbb a Néprajzi Múzeumot, s így bizonyos hozzáértéssel lépett alkuba a kereskedővel, \ A nagy kereslet és a nemsokára kialakuló kiviteT jelentőségét a nőipariskolák vezetői rögtön megértették és helyes ösztönnel a hagyományos népi hímzés tanítására tértek át s teljesen háttérbe szorították az idegen eredetű hímzéseket. Tanárnőiket a Néprajzi Múzeumba küldötték anyagot gyűjteni, s az itt gyűjtött anyag, továbbá a Múzeum által kiadott hímzésminta-füzetek és könyvek alapján feltámasztották a pusztulás szélén álló népi hímzést, s a középo.sztállyal is annyira megkedveltették, hogy most már csaknem minden magyar úri házban találunk néhány jó népi hímzést, A „magyaros"-nak nevezett hagyományos népi hímzést a polgári leányiskolák is terjesztik, s nemsokára leszáll oda, — ahonnan feljött, — a néphez. A nőiskolák minden vonalon eredeti népi minták után tanítanak, hogy a magyar népi stílusérzék a tanulónak vérébe menjen át. Terveznie csak akkor szabad, ha a stílusérzék már kialakult. De csak a hiteles motívumok más elrendezéséből állhat e tervezés, a motívum- anyagot megváltoztatni nem szabad, A rajztanárok által régebben „tervezett“ vagy „átdolgozott“ „magyaros“-motívumok, mint a népművészet meghamisításai, teljesen hitelüket vesztették, S így a népi hímzés feltámasztása világosan mutatja az útat, hogyan kell egyéb nép
