Hitel, 1938 (3. évfolyam, 4. szám)
1938 / 4. szám - Nagy Ödön: Szórvány és beolvadás
260 Nagy Ödön rasztforradalmat, magát a jobbágyságot, mint gazdasági és társa- dalmi formát« Básta és Mihály Vajda kegyetlenkedéseit« a II, Rákóczi György lengyelországi hadjárata miatt bekövetkezett töröktatár pusztitásokat s a kuruc labanc mozgalmakat sinyli. Az ókiráiyságbeli szórvány tét illet egészen más — mind helyzetét« mind történeti kialakulását tekintve, de az sem egységes, A bukovinai csángóság 1764 után menekült ki a Székelyföldről s hozta létre telepeit; a moldvai csángóság évszázadok óta él egytömegben, tehát mindkettő külön szórványterületnek tekinthető, A harmadik ókirályságbeli szórványterület Olténiától a Fekete tengerig terjed, magyar iparosokkal, szervezetlen munkásokkal, a petroleumvidék, a dunai kikötő városok és Bukarest magyarjaival. A kérdés olyan hatalmas, a rávonatkozó adatok, források annyira hiányosak, ellentmondók és rendezetlenek, hogy ez idő szerint a maga teljességében feldolgozni lehetetlen. Ezt az óriási feladatot, kb. 300,000 (?) ember életének földerítését, nemcsak egy ember, de még munkaközösségek sem tudnák hamarosan elvégezni- Ide külön e célra felállítandó tudományos intézet^ a történeti okok feltárása, képzett szakemberek tervszerű munkája, minden irányú, megbízható adatgyűjtése szükséges, hogy a szórványkérdés összefüggő tudománya megalkottassék s ennek nyomán az orvoslás megtörténhessék, A szórváaybclick első lólokszám-adatát Szatlimáry Lajos dolgozatában találjuk {Gyakoilati hozzászólás a magyar szórványügyhöz. Magyar Kisebbség. XV'I. 12. sz). Ö az erdélyi és ókirályságbeli szórványbelieket kereken 300.000 főre becsüli, míg az egész magyarságot — Sulyok—Fritz megállapítása alapján — 1,724.309 főre (Sulyok—Fritz: Erdélyi magyar évkönyv 1918—1929, 5. 1). Eszerint az egész romániai magyarság 17 0/o a, minden hatodik magyar szórványokban ól, Szatlimáry a magyar egyházak összeírásai alapján jutott el a 300.000-es számhoz. Ez az összeírás még 1935-ben történt, tehát három éve. Részletes adatai: Erdélyben róm. kát.............. 47 309 lélek református . . .. 45.522 „ lutheránus .. .. 7.893 „ unitárius .. .. 4.700 „ összesen : Az Okirályságban : Moldvában .. Bukovinában .. Besszarábiában Bukarestben .. 105.424 lélek 90.660 „ 10 000 „ 12,325 „ 80 000 „ összesen: 192 983 lélek. Szathmáry moldvai, bukovinai és besszarábiai adatait Homokos Pál Péter könyvéből (A moldvai magyarság. Kvár, 1934.) vette. Itt azonban) különösképen nagy nehézségbe ütközik. Ugyanis az 1935—36. évi Statisztikai Évkönyv szerint az Okirályságban mindössze 81,854 magyar él, holott csak a ref. Egyház 51 522 lelket tart számon és gondoz (A romániai rtf. egyház névtára Ref. Kaptár, 1938. 170—171. 1.), de többezer, esetleg több tízezer emb.'r él még gondozatlanul, össze- íratlanul. A katolikus magyarságra vonatkozólag pedig elég ha arra utalunk, hogy a Stat. Évkönyv szerint az egész Moldvában csak 21.843 magyar nemzetiségű, ill. 26.770 magyar anyanyelvű ember él, míg Domokos Pál Péter szerint a 90,000-nyi moldvai csángó közül 55.000 nek az anyanyelve még mindig magyar. Egyébként az ókirálysági magyarság számát Szatmáry végösszegéhez hasonlóan becsüli Szi- gethy Béla is ("A regáti misszió. Szórványainkról c, könyv, 53 1), noha más számadatok alapján. íme :
