Hitel, 1938 (3. évfolyam, 4. szám)
1938 / 4. szám - Nagy Ödön: Szórvány és beolvadás
Szórvány és beolvadás 259 szét; az asszimilálódást (beolvadást) úgy tekiathetjük, mint bizonyos erővonalak eredőjét. A szórványképződés első típusába ma főként az ókirályságit nemcsángó magyar települések sorolhatók, míg a másodikba főként az erdélyi szórványok. ROMÁNIAI MAGYAR SZÓRVÁNYTERÜLETEK MEG KELL ÁLLAPÍTANUNK a romániai magyarság szórványterületeit, hogy az általunk vizsgált Mezőség ebbe beilleszthető legyen. Amikor azt mondjuk, hogy több vármegyére kiterjedő ilyen területek vannak, ez nem azt jelenti, hogy rajtuk nincsenek nagyobb magyar falvak, közösségek, hanem azt jelenti csupán, hogy az illető területen a másfaju nép lélekszáma sokkal nagyobb, mint a magyarságé. Eljárásunk legjobb igazolását a moldvai csángóság helyzetében nyerjük. Közismert, hogy minden e kérdéssel foglalkozó a moldvai csángók földjét szórványterületnek tekinti, — s úgy emlegetik őket, mint a tömeges nyelvi beolvadás példáját, — holott ezek egy tömegben élnek. Ugyanígy egész tájakat szórványterületnek kell tekintenünk Erdélyben is. Annak tekintjük pl a Mezőséget és Hunyad vármegyét, jóllehet mindkét területen vannak virágzó életű, pezsgő magyarságu települések, falvak is. De e falvak körül elpusztult, halódó és megszűnt magyar települések tizei feküsznek erős nemzetiségi öntudattal rendelkező, hódító szándékú románság között. S az eddigi példák azt bizonyítják, hogy a beolvadás pusztító kór, amely egyre jobban terjed és elharapódzik azelőtt még egészséges magyar közösségekre is, ugyanazon a terüeten. A szórványterületek megállapítása azért is szükséges, hogy valamely területen egységesen lássuk az egész jelenséget, mert a szórványosodás megállapítása, illetve a szórványmagyarságnak a magyar testbe való szerves belekapcsolása csak úgy lehetséges, ha egy bizonyos terület összes szórványában egyöntetűen, azonos módszerrel folyik az arra irányuló munka. Az erdélyi magyar szórványterületeknek ez a felmérése még nem történt meg, de hozzávetőlegesen könnyen megállapíthatók a nemzetiségi térkép alapján. Ha egy pillantást vetünk valamely néprajzi térképre, rögtön látjuk azokat a területeket, amelyeken ma már vagy egyáltalán nincsenek magyarok, vagy ha vannak, nem élnek összefüggő egységes tömegben. Több ilyen terület van, amelyeken a szórványo- sodásnak egészen más, történeti okai ismeretesek. Egy területnek vehető a Királyhágó melléke és a Bánsága mert magyarsága jórészt a törők háborúk idején, azok miatt vagy azok révén pusztult el. Egy másik ilyen terület Hunyadvármegye és környéke, amely háborús okok mellett főként a románság pihent erőinek hódítása miatt lett szórvánnyá. Egészen külön területnek kell vennünk a Mezőségel, amely a Marostól egészen Szolnok-Dobokáig felnyúlik s amelynek magyarsága a mongol pusztítást, az 1437—38 évi pa
