Hitel, 1938 (3. évfolyam, 4. szám)

1938 / 4. szám - K. Kovács László: A finn néprajzi mozgalom

282 Dr- K- Kovács László séfí nevelését is szolgálják- Jól tudták, hogy a nép támogatása nélkül, félénk idegenkedése mellett csak félmunkát végezhetnek ; nagyon fontos tehát, hogy a nép tudja, miről van szó, de ezen kívül nagy mértékben lehet erősíteni a nép önbizalmát is, ha meg­ismertetjük vele saját kultúráját és nemzeti hagyományait: ez az első lépés az általános népi műveltség emelése és fejlesztése ér­dekében. OSAKUNTA ÉS RETKIKUNTA A FINN népi műveltség feltárá a és a finn nemzeti művelt­ség megújítása terén a munka és az érdem jelentős része a fiatal­ságé. Az Osakunla-kból, ezekből a tájegységek szerint csoporto­suló főiskolás szervezetekből indult el a mozgalom, hogy 'később meghódítsa az egész finn életet. Az Osakunta sajátos alakulat, bajtársi jellege és klubháza van, de e fogalmaknak más ott az értelmük, mint Középeurópában; nemcsak a társas érintkezés, ha­nem az önművelés helyét jelentik, a szülőföld és a nemzeti kultúra ápolása alapvető célkitűzésűk, AzOsakunták kebelében kisebb csoportok, azu n. retkikunták (kiránduló csoportok) szolgálják a néprajz feladatait. 10—14 egye­temi hallgató tömörül a retikuntában s a nyári szünidő alatt há­rom hetet vagy egy egész hónapot töltenek tájegységük egyik, előre meghatározott járásában. Előkészítésüket maga az egyetem végzi, a tavaszi szemeszter végén az előadó professzorok sort ke­rítenek a gyakorlati néprajzi tevékenység tárgyalására. Vegyünk fel egy példát. Szakember ismerteti a fényképezés gyakorlati fo­gásait, a fényképezendő feladatot és az ahhoz használható legelő' nyösebb fényképező anyagot, szűrő-berendezést, világító eljárást, stb., alapul véve a lehető legegyszerűbb fényképezőgépet, azok között is előnyben részesítvén a lemezzel és nem a filmmel dol­gozókat. Általános tapasztalat u- i., hogy a bonyolult, drága gé­pek távolról sem olyan jók, mint amilyen drágák és kényesek. A film ellen pedig az a panasz, hogy drágább mint a lemez, amel­lett sohasem lehet olyan éles és pontosón irányított felvételt csi­nálni vele, mint a homályos üveggel dolgozó lemezes gépekkel, az előhívásnál rendszerint kisebb-nagyobb sérüléseket szenved, nem is szólva arról, hogy a különböző, egyéni adatokkal készült felvételeket kényszerülünk azonos módon előhívni s a filmnél e képek sohasem egyöntetűen jók. Miért fontos ez ? Mert a fény­képező gép nélkülözhetetlen a néprajz-gyűjtő kezében, dolgozzék akár a szellemi, akár a tárgyi néprajz területén. Jelszó; minél több fényképfelvételt a részletező rajz és a pontos méretfelvétel mellett. A fénykép összképet ad, a rajz csak a szerkezet és a méret rögzítésére hivatott. Rajzolni tehát szintén mindenkinek és minden körülmények között tudria kell. A finn hallgatók a nép­rajzi célra elégséges rajztudást úgy sajátítják el, hogy tanulás közben az egyes néprajzi tárgyakat állandóan rajzolják s ez nem­csak kézügyességüket, de megfigyelőképességűket is szerfölött tökéletesíti.

Next

/
Thumbnails
Contents