Hitel, 1938 (3. évfolyam, 4. szám)

1938 / 4. szám - K. Kovács László: A finn néprajzi mozgalom

A finn népruizi mozgalom

281

is igyekszik igazolni. A Kalevalában azonban ezt követően még mindig sok a homályos, megmagyarázhatatlan szövegrészlet és nagyok a hézagok a rokonság tárgyi bizonyítékainak terüleUin is. Új irányt nyitnak tehát a népi nemzeti művelődés számára: a nép rajzot. Meggyőződtek arról, hogy a Kalevala bizonyos érthetetlen szavai, a szavak sajátos használata, sőt egész jelenetek azonnal érthetőkké válnak, midőn magyarázatért a néphez fordultak ; s a szavakat tárgyakhoz kötik. így születik meg a tárgyi néprajz. Mintáért nyugatra fordulnak ; Stockholmban éppen ebben az időben szervezik a híres Nordiska MuseumotA négi jelleg pusztulása és a hagyományok rohamos sorvadása, ez az a két főjelenség, melyet a kezdeti kutatás megállapít. Donner Ottó professzor áll a mozgalom élére s hívó szavára 1874- ben a Viipuri Osakunta (Viipuri Osztály-egyetemi bajtársi egyesület) elhatározta, hogy népviseletet gyűjt, nem zárva ki más néprajzi tárgyak gyűjtését sem. Hamarosan szép anyag fölött rendelkeznek s hogy az elhelyezésről gondoskodhassanak, felvetődik a múzeum gondolata. A szükséges pénzt az ifjúság gyüjtőíveken magától a néptől kéri. A munkába csakhamar bekapcsolódik az egyetem további öt Osakunta'ia s a múzeum ügyét egybekapcsolják az 1876-ban Helsinkiben rendezendő általános finn kiállítással.

Közben Donner megkezdte az ifjúság gyűjtésre való kiképzését is. Megismertette hallgatóival a problémát, a gyűjtendő anyagot, annak természetét és a gyűjtés technikai módjait- Amikor a tanulás már jól előre haladt, kivitte tanítványait a terepre és gyakorlati oktatás után bocsátotta szét őket az országba, hogy mindenütt meginduljon a munka. Az első tanév végén 20 jól képzett gyűjtő látott munkához. Egyetemista volt mind, akik nyári szabadidejüket fordították gyűjtőmunkára, önzetlenül, nemzeti kötelességérzettől áthatva, csupán a vásárolt tárgyak vételárát k pván kézhez a gyűjtött 20.0000 márkából.

Az 1876 évi kiállításra 5 teljes szobaberendezés, az összes foglalkozások köréből egy Savo-i (Északkelet-közép Finnország) csónakcsoport, majd két Hämee-i (Délközép Finnország) csoport került össze : azon kívül sok népviseleti darab és a finn hímzésekből egész sorozat. Ez az anyag az egyetemi ifjúság tulajdona, bérhelyiségben helyezték el és nem kevesebbnek, mint a finn nemzeti múzeumnak az alapját vetették meg. 1893-ban már 13 000 drb pontosan meghatározott, leírt és leltározott tárggyal rendelkezik a Finn Nemzeti Múzeum s ekkor az állam átveszi,

A munka azonban csak most kezdődik. A múzeum hatása alatt és ezzel a legszorosabb kapcsolatban, az egyetem kebelében, megalakul az u. n. muurahaiset (hangyák) társasága. Tagjai azok, akik a gyüjtőtanfolyamokat hallgatták és a gyűjtés gyakorlati részével is megismerkedtek, Donner, később Schwindt, Donner asszistense, kérdőíveket állít össze a gyűjtők számára i a gyűjtött írott anyagot és rajzokat monografikus elrendezéssel az Irodalmi Társaság erre a célra létesített archívumában he'yezik el, majd a tökéletesebb monográfiákat nyomtatásban is kiadják, hogy mintául szolgáljanak a további gyűjtő nemzedéknek, s a nagyközön-