Hitel, 1938 (3. évfolyam, 4. szám)
1938 / 4. szám - Nagy Ödön: Szórvány és beolvadás
266 Na^y Ödön jesebb megoldásának — azzal a megjegyzéssel) hogy a gazdasági tényező uralkodó jelentőségét nem ismerjük el, NÉZETÜNK SZERINT a beolvadásnak annyi tényezője lehetséges) ahány tényezője van a közösségi) illetve a népközösségi életnek. Ezért úgy véljük) hogy a beolvadás jelenségének megértéséhez akkor jutunk eh ha egyenként megvizsgáljuk ezeket a tényezőket úgy) amint ezek egy egészséges közösségben megvannak és mint közösségi cselekvések abban megvalósulnak. Egy egészséges közösség — a mi mezőségi területünkön s az egészséges magyar faluközösség — nem olvad be) mert képes a külön magyar éleire. Már jeleztük) hogy magyarnak lenni annyit jelent, mint szerve^ sen bennelenni a magyar népközösség műveltségében és azokban a ke. retekben, amelyek közt ez a műveltség él és megvalósul. íja valaki ebben a magyar műveltségben és annak keretében bizonyos vonatkozásban vagy vonatkozásokban nincs bennO) az az ember élet- szükségleteinél fogva rá van utalva arrai hogy egy más nemzet (a mi esetünkben mindenkor a románság) közösségi kereteibe és műveltségébe lépjen be) mert nemzeti közösség és műveltség nélkül senki sem élhet. Vizsgálódásaink tehát azt mutatják) hogy a természetes beolvadás oka mindenkor valamelyik közösségi) illetve műveltségi tényező, néha tényezők terén fennálló hiányban, illetve c hiány kielégítésére irányuló természetes törekvésben keresendő. Minthogy a beolvadásnak lehetnek általános alapelvei, de nincsenek minden területen, minden időben, bármilyen körülmények között és minden népre egyformán érvényes törvényei, azért mi a Mezöségen jelentkező beolvadást nem úgy vizsgáltuk, mintha általános és mindenütt érvényes törvényeket akarnánk levonni. Megjegyezzük, hogy vizsgálódásaink eredményei csupán a kérdés vázlatát nyújthatják) hiszen még hosszas népiségtörténeti kutatás és rendszeres társadalomkutató munka szükséges ahhoz, hogy a Mezőségen történő beolvadást minden település területén, minden vonatkozásban alaposan ismerjük. 1. Az élettani (biológiai] tényező nemcsak valamely település magyarságának lélekszámát jelenti, hanem a népmozgalom adataiból megállapítható életerejét is és ezért kell megvizsgálnunk a magyarság szaporaságát, a népbetegségeket, valamint a házasság- kötések milyenségét is magyar szempontból. A végső eredményt a románság azonos vonatkozásaival kell összehasonlítanunk. Az élettani tényező a magyar közösségi élet egyik lényeges alapja, mert hatalmas lélekszámú románság közé ékelt néhány családból álló magyar társaság akkor is beolvadhat, ha egyébként gazdaságilag jól áll. Ez a folyamat annál a közismert oknál fogva indul meg, amelyet Mikó így fejez ki: „a tenger beolvasztja a szigetet rendszerint a puszta kultúrérintkezés folytán"^®. Ez a beolvadás előbb nyelvi és csak azután vérségi, de a vegyesházasságban történhetik párhúzamosan is. A vegyesházasság okául csak akkor szerepel az élettani tényező, ha biológiai hiány van, pl. ha a községben nincs Mikó: i. m. 14 1.
