Hitel, 1938 (3. évfolyam, 4. szám)
1938 / 4. szám - Nagy Ödön: Szórvány és beolvadás
Szórvány és beolvadás 265 volna parasztságunk közé, a beolvadók úgysem rendelkezhetnének vele, mert ez nem valamely önmagában álló puszta érzés, hanem annak a tényn^ík a természetes következménye hogy valamely népcsoport a népközösségben, annak életében és műveltségében teljesen benne van. A szórványbelieknél pedig erről nem beszélhetünk s ennélfogva oktalan fáradság a faji öntudatot tőlük számon kérni. Ha faji öntudatuk volna, semmiként nem volnának képesek beolvadni. Amit a vegyesházasságról mondott, azt is módosítanunk kell, t. i. a vegyesházasság nem előidézője a faji öntudat csökkenésének, hanem egyszerűen biológiai szükségesség és leg- fennebb következménye a népi hivatástudat gyöngeségének. Igen figyelemre méltó megjegyzéseket találunk a beolvadás magyarázatára Sebess Dénesnél is’*, aki azt kivánja, hogy a magyarságot számbelileg és gazdaságilag kell megerősíteni a románság elleni népi küzdelem sikere érdekében; csakhogy ő a beolvadást, illetve a szórványosodást a liberális magyar állameszme szempontjából nézi s ez a szempont számunkra nem időszerű. Amiért nagyon hálásak vagyunk neki, az az a gondolat, hogy döntően fontos a népközösség megmaradása szempontjából a biológiai és gazdasági alap. Érdekes azonban, hogy a nemzetiségek jóakaratát, beolvasztását azáltal véli biztosithatónak, illetve elvégezhetőnek, ha őket meg lehet nyerni a magyar nyelv és érzelem számára.'^ Ez a vélemény a liberális magyarság rettenetes illúziójáról s a beolvadás szerves mivoltának fel nem ismeréséről tanúskodik. Itt ugyanis szintén azi látjuk, hogy a beolvadásnak kiemelték az egyik, az anyanyelvi vonatkozását s erre építették fel a beolvadás elleni védekezés egész rendszerét akkor, amikor a nemzetiségi területeken a közösségünkből kiesett magyarokat csupán az állami iskolával próbálták visszahozni s a rájuk gyakorolt román hatást ellensúlyozni. Ebben az időben aztán mindinkább csak a gazdasági tényezői hangoztatták egészen a világháborúig. Közismert Tokaji Lászlónak}^ és Bethlen /sívdnnak“ ilyenirányú működése. Fz a felfogás — amelyhez a Sebess Dénesé is tartozik — a románság nagyarányú birtokvásárlásával s az evvel kapcsolatos magyar birtokveszteséggel próbálta magyarázni a románság nagyfokú beolvasztó képességét és a magyarság népi gyengeségét, s ennek a felfogásnak köszönhetők az egykori telepítések, amelyek különben a szórványkérdésnek akkor a lehetséges legjobb megoldását jelenthették volna. Mikő Imre^^ szintén azt vallja, hogy a beolvadásnak „felidézője a gazdasági szükségesség és a magasabb kulturális színvonal utáni törekvés“, de ehhez hozzáveszi az e7eí/ű«/(lélekszám), vallási, társadalmi, öntudati és statikai tényezőt is. úgyhogy minden eddigi vélemény közül az övét tarthatjuk a kérdés problematikája legtel* Dr. Sebe's Dénes: Eailétirat az erdélyrészi telepítésről. Marosvásárhely, l'J05. 7. 1. ® Sebess: i. m. 35. 1. 10 Tokaji László: Eladó ország. Kolozsvár, 1910 ésüj honfoglalás Erdélyben. 11 Bethlen István gr.: Az oláhok birtokvásárlásai Magyarországon az utolsó öt évben, Epést, 1912. 1* Mikó; i. m.
