Hitel, 1938 (3. évfolyam, 4. szám)
1938 / 4. szám - Nagy Ödön: Szórvány és beolvadás
f 264 Nagy Ödön léseink kivételével a beolvadás mindenütt megállítható) mert a magyar közösség és műveltség létrehozásához, ill. megerősítéséhez még megvannak a legszükségesebb adottságok) így: számba- vehetö lélekszám, gazdasági alap, valamelyes egyházi szervezet és anyanyeivünk ismerete. MI A BEOLVADÁS? LÁTTUK, hogy egyik legsúlyosabb és legveszedelmesebb nemzeti betegségünk a beolvadás, amely szórvány területeinken — pl, a Mezőségen — már nagyon is előrehaladott állapotú ; de hát mi ez a jelenség tulajdonképpen ? Bizonyos, hogy mint minden közösségi jelenségnek) a beolvadásnak is több tényezője kell) hogy legyen és feltehetőleg éppen olyan bonyolult, mint a másik nagy népbetegségünk s az egyke. De melyek ezek a tényezők és hogyan hatnak ? Időrendben Kossuth Lajos az első, aki hozzászólt ehhez a kérdéshez. 1877 tájt mozgalom indult meg a hunyadmegyei elromá- nosodás meggátlására s ebben az ügyben Herman Ottó levélben kereste fel Kossuthot, akinek azt a nézetét fejtette ki, hogy a beolvadás folyamata a „történelmi tudat“ csökkenésével magyarázható. Szerinte a magyarság beolvadása lényegében műveltségi sűlyedés eredménye, de a folyamatot a történelmi öntudat hiánya indítja meg.^ Kossuth más véleményen volts „Erdélyt nemzeti tekintetben a legkomolyabb veszély fenyegeti. És miért ? Azért mert Kolozsvárt és a székelységet kivéve, mintha az erdélyi magyar népnél a faji öntudat veszendőben volna... Én midőn tova nem mozgó tö megekre alkalmazva faji önérzetről szólok, az ősi nyelvhez, ősi nemzett jelleghez ragaszkodásnak megszokottságát, ösztönszerűségét értem."'' Kossuth szerint a faji önérzet veszendőségének oka a román nővel kötött vegyesházassághan van. Majd ezeket mondja s „Az erdélyi magyarság elrománosodása oly tünemény, mely zavarba hozza fogalmainkat a népélet psychologiája s fajtánk nemzeti jelleme felől ,, , A kútforrás az, hogy a magyarság ott nem bír faji önérzettel“^ „Én abban az elrománosodásban organikus betegséget látok. Beteg a szive annak a népnek.“'^ Mindkettőjük nézetének az a hibája, hogy a beolvadásnak csak egy-egy tényezőjét veszik észre, Herman Ottó a történelmi öntudat hiányát, amelyet mi inkább közösségi öntudatnak neveznénk (a parasztság nem rendelkezik azzal a történelmi öntudattal, amelyet oly szívesen elvárnánk tőle, mert ez a középosztálybeliek és az arisztokraták sajátja), Kossuth pedig a faji öntudat, faji önérzet hiányát, amely szintén újabbkori fogalom és ha már lejutŐtt < Herman Ottó és Kossuth idevágó levélváltását ismerteti és idézi Asztalos Miklós: Kossuth Lajos kora és az erdélyi kérdés. 193—194. 1. 5 ü. o. ® Kossuth levele Herman Ottóhoz 1887, márc. 22-én. lAézi Hegedűs Lóránt; Kossuth Lajos. 332 1. ’ Kossuth levele Herman Ottóhoz 1887. május 30-án. Idézi: Hegedűs: u, o.
