Hitel, 1937 (2. évfolyam, 2-4. szám)
1937 / 4. szám - Vita Sándor: A Székelyföld önellátása
á72 Vita Sándor Termény Székelyföld Erdély Románia Brassó m. Magyarország hektáronként métermázsa Őszi búza ................. 10-4 10 8 9-2 16-8 Tavaszi búza .. .. 8'7 8-2 5-9 16-4 14'U Zab ................................ 10-1 10*3 9-0 17-4 11-9 Rozs................................ ll’l 11'5 9-5 16-1 11-4 Árpa ............................. 11’2 12T 7-8 19-0 12-9 Tengeri ......................... 12T 12-1 10-6 15-5 17-5 Burgonya ................. 98*3 8ó'3 90 7 149-6 77-7 Cukorrépa .................. 145'1 160-0 158-0 162-4 129-9 Kenderrost ................. 5‘4 5-2 4-4 8-50 Lóhereszéna ................. 36T 26-9 26-9 43-5 27-5 Ezek az átlagos terméshozamok azt bizonyítják» hogy a Székelyföld gazdasági kultúrája a mostoha természeti viszonyok ellenére is legalább egyszínvonalon áll Erdély átlagos mezőgazda- sági kultúrájával, az Okirályságénál pedig — amint a terméseredmények mutatják — kétségtelenül fejlettebb. Ha azonban a terméseredményeket a Brassó megyeiekkel vagy a magyarországiakkal vetjük össze, azonnal szemünkbe tűnik a különbség. Igaz, hogy a termékeny, gazdag Barcaságot aligha lehet a Székely földdel összehasonlítani, hiszen itten sokhelyt lóháton kell a földekre kivinni a vetőmagot, télen pedig szánon a trágyát, néhol 3 méter széles járomba fogott tehenekkel szántanak, hogy fel ne dűljenek a meredek hegyoldalon. Erről a földről kevésbbé kemény nép rég megszökött volna. Mégis be kell látnunk, hogy a kedvező színvonal, amelyet a Székelyföld mezőgazdasága az országos átlaghoz viszonyítva mutat, csupán keleteurópai viszonylatban nevezhető kielégítőnek- Sőt a művelési módok és az elért eredmények nemcsak a középeurópai gazdálkodás mögött maradnak el, hanem Keleteurópa legfejlettebb kisgazdaságait, a barcasági szászok gazdálkodását, sem közelítik meg. Ha tehát ki is mondhatjuk, hogy a Székelyföld szegénysége nem egészen gazdálkodása elmaradottságának tulajdonítható, — mert ez a gazdálkodás semmivel sem rosszabb, mint Erdély legtöbb más vidékének gazdálkodása, — de azt el kell ismernünk, hogy okszerűbb gazdálkodással a Székelyföld nyomasztó helyzetén kétségkívül enyhíteni lehetne. Ezen a területen azonban a főjövedelmet nem is a mező- gazdaságnak, hanem az állattenyésztésnek és erdőgazdálkodásnak kell biztosítania. A természetes rétek és legelők a tárgyalt terület 30,67 százalékát foglalják el. Az elterjedt háromnyomásos gazdálkodás miatt a mesterséges takarmány kevés és így a réteknek és legelőknek fokozottabb a jelentőségük- Legnagyobb Csíkmegye rétterülete: 21,76 százalék, legelője 15,92 százalék, együtt közel 110 ezer hektár, A rét- és legelőművelés azonban nagyon kezdetleges ; a trágyázás, tisztítás, vízlevezetés, stb, néhol alig ismert
