Hitel, 1937 (2. évfolyam, 2-4. szám)
1937 / 4. szám - Vita Sándor: A Székelyföld önellátása
A Székelyföld önellátása 273 fogalmak- A rossz legelők és a külterjes gazdálkodás, a takar- máQyteraielés fogyatékossága miatt a nyugati marhafajták előnyei nem tudnak eléggé érvényesülni. Egyes vidékek — pl. Székely- keresztur — szarvasmarhatenyésztése a szászokéval vetekszik) de már Csíkban és Gyergyóban elmaradottabb állapotokkal ta" láikozunk. Kétségtelen, hogy itt nehezebb is a helyzet. A tejelő jellegű nyugati szarvasmarhák mellett szükség van a nagy munkabírású, igénytelen, szívós fehérmarhára is. A nyugati fajták behozatala óta azonban emelkedett a mesterséges takarmánytermelés, ezzel együtt járt a jobb rét- és legelőgondozás, a több trágya, s így az állattenyésztés fejlődése a többi gazdasági ágakra is fejles'.tőleg hatott. A székelyek régebben nem annyira a szarvasmarhatenyész- tésre, mint inkább a lótenyésztésre fektették a fősúlyt Újabban a régi jó székely ló tenyésztése visszaesett- ami talán a fuvarozás gépesítésén kívül a megélhetés nehézségeire vezethető vissza. Idő előtt igába kerülnek a lovak s a folytonos használat miatt a rendes csikóztatásra nincs elég idő. Sertést inkább saját használatra tenyésztenek. A kényesebb angol hússertéseknek kevésbbé kedveznek a természeti és mező- gazdasági viszonyok, mégis egyes vidékeken (Gyergyó) már ezek a fajták is erősen terjedőben vannak. A Székelyföldön nagy szerepe van a makkoltatásnak és az igénytelenebb fajtáknak megfelelő erdei legeltetésnek, hiányzik viszont a tengeri és a sze* mes takarmány. Juhászaira sem alkalmas a Székelyföld minden része. Csíkmegye magas hegyeivel, különösképpen a 700 méter maga.san fekvő Gyergyó — nedves és hűvös éghajlatával nem kedvez a juhászainak. Alcsík, melynek az Olt levezeti a vizét, megfelelőbb. Háromszék, főleg Kovászna vidéke, erős júhtartó, itt a júhállo- mánynak közel 75 százalékát a finomabb gyapjút szolgáltató cigája-júh teszi ki. Az általános elszegényedés a júhállomány változásából is kitűnik. A Székelyföld júhállománya 1925 ben 331.018 darabot tett ki, 1935-ben pedig már csak 218,282 darabot. MIT FOGYASZT A SZÉKELYFÖLD? EZEKRE AZ ADOTTSÁGOKRA kellett figyelemmel len nünk, amikor a termelésnek és fogyasztásnak a lakossághoz való viszonyát keressük, mivel az élelmiszerek megszerzésének lehetősége a táplálkozásra dön'ő beíolyást gyakorol. A táplálkozás mennyiségének megállapításánál a kenyérből, mint főtáplálékból, kell kiindulnunk, Természetesen a napi kenyér- fogyasztással kapcsolatosan még ugyanannál az egyénnél is jelentős eltérések vannak — aszerint, hogy pl. erdei munkát végez-e vagy otthon foglalatoskodik. Olyan ember számára, aki nem végez erős
