Hitel, 1937 (2. évfolyam, 2-4. szám)
1937 / 2. szám - Mester Miklós: Nemzetiségi küzdelmek tanulságai
Nemzetiségi küzdelmek tanulságai 101 A HABSBURGOK. TISZTÁZÁSRA VÁR még az a kérdés is, hogy az erdélyi románok a háború előtt valóban a Habsburgok csatlósai voltak-e, miként a magyar közvélemény hiszi. Tény ugyanis az, hogy a Habsburgok a nagyon szenvedélyes román nemzetiségi vezéreket nem szerették. Klein Innocentius elfogatására Mária Terézia adta ki a parancsot. A Supplex Libellus Valachorum-ot II. Lipóí vissza- küldötte az erdélyi országgyűlésnek, ahol a rendek Bob püspököt alaposan megleckéztették- Horával kapcsolatban is az igazság az, hogy kerékbe törték és pedig II. József kifejezett beleegyezésével. Jancu Ábrahámot 1848 után a császári kormány utasította ki Bécsből és záratta el Gyulafehérváron. Itt a börtönben érte őt az a kegyetlen bántalom, amelynek következtében az érzékenylelkű ember elméje tulajdonképpen örökre elborult és 18 éven keresztül Avram Jancu lelkileg mint élőhalott járta az országutakat. Közismert a memorandum-pörrel kapcsolatban is az a körülmény, hogy a 300 tagú román küldöttség memorandumát Bécsben Ferenc Tózsef nem vette át, hanem kabinetirodája útján érintetlenül küldötte vissza az aláíróknak: Ra^iu Jánosnak, a román nemzetiségi párt elnökének Tordára. Mégis a románok ragaszkodtak a Habsburgokhoz. Vájjon miért? Itt újból kénytelen vagyok egészen nyiltan beszélni. A gyakorlati politika nem pusztán elvek hangoztatása, hanem harc, állandó tevékenység- Az igazi reálpolitikus eszményekért harcol, de ezt nem teszi egyszerre mindenki ellen, hanem útközben a kevésbbé rosszal próbál megegyeznia nagyobb rossz ellen, anélkül, hogy elveit feladná. Az erdélyi romárok úgy látták, hogy nemzeti szabadságukért folytatott küzdelmükben többet jelentenek nekik a Habsburgok, mint a magyar politikai világ, és ezért őket választották, A Habsburgok a románoknak jelentős politikai engedményeket nem adtak, illetőleg az 1860-as években megadták még a nemzeti egyenjogúságot is, de később visszavontak mindent a duálizmus létrejövetelekor. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a románok egyházi és kultúrintézményei a Habsburgoktól komoly támogatásban részesültek- Az egyházak pedig, amint előbb említettem, a legtöbb esetben a kisebbségi népi élet alappillérei. Az abszolutizmus alatt a Habsburgok segítségével alakul meg a balázsfalvi gör. kát, érsekség, amely addig csak püspökség volt. Ugyanekkor emellett több gör, kát. püspökség jön létre kimondottan román jelleggel. A háború előtti négy román gimnáziumból kettő az abszolutizmus alatt létesült, A másik kettő korábbi eredetű. Ekkor alapítják az Astra közművelődési egyesületet, 1868-ban kapja meg a román görög-keleti egyház mintaszerű autonómiáját, de erre vonatkozóan is már a komoly lépések tulajdonképen az abszolutizmus alatt megtörténtek. Hasonló egyházi, iskolai és kultúrintézményeket a duálizmus alatt a románság nem tudott létesíteni. Ezért minden csalódás ellenére is egészen az összeomlásig bizonyos reménykedéssel tekintett az erdélyi románság a Habsburg-házra az uralkodó magyar politikai világgal szemben.
