Hitel, 1937 (2. évfolyam, 2-4. szám)
1937 / 2. szám - Oberding J. György: Románia mezőgazdasági átszervezése
Románia mezőgazdaságának átszervezése 137 kultúra fokát is. E téren, sajnos, nem mondhatunk az előbbihez kedvező ítéletet. Állattenyésztésünk nagyon primitív, mert teljesen extenzív irányban folyik. Nagy állattenyésztő gazdaságaink nincsenek s a kisgazdaságok inkább mellékágként űzik az állattenyésztést- Maguknak csak annyi állatot tartanak meg, amennyi az igavonásra szükséges s a szaporulatot már növendék korban vágóállatként piacra viszik. Kétségtelen, hogy a vágóállat keresett piaci cikk, kivitele pedig kedvezően befolyásolja az ország külkereskedelmi mérlegét, de az állattenyésztés irányításának nem lenne szabad elhanyagolnia az igásállatok nevelését sem- Az igásállatok exportjára a Közelkelet szinte korlátlan elhelyezkedési lehetőséget kínál s az igásállat a könnyű értékesíthetősége mellett értékben is többet képvisel. Az állatexport fellendítése érdekében az ország határállomásain exportvásárok rendezését, valamint export vágóhidak és hütőházak létesítését rendeli el a törvény. E kereskedelmi szellemű intézkedés mellett még a tenyészkerüle- tek megfelelő apaállatokkal való ellátására nézve is tartalmaz intézkedéseket, nem gondoskodik azonban arról, hogy a kisgazdák a korszerű állatnevelési, állatápolási és takarmányozási elvekkel megismerkedhessenek. Enélkűl pedig az állatállomány minőségi feljavítása nem remélhető. A legkitűnőbb tenyészegyedektől született állatok is leromlanak megfelelő gondozás hijján, míg a tenyésztési elvek szemelőtt tartása és gondos állatápolás mellett könnyen feljavítható a meglevő állatállomány. Az állattenyésztés érdekében meg kell ismertetni a falvakat a zöldmező mozgalommal, meghonosítani a mesterséges takarmányok termelését és a racionális takarmányozási eljárásokat. Külön fejezetet érdemelne az állattenyésztés irányítása érdekében hozott intézkedések között a juhászat korszerű színvonalra emelése, hiszen a juhászat a havasi vidék legfőbb termelési ágát alkotja, ami azonban még ma is az ősnomádság fokán áll. A havasi juhászat fellendítését nemcsak gazdaságpolitikai szempontok indokolják, hanem szociális követelmények is. A havasok népét nem pártpolitikai, hanem gazdaságpolitikai úton kell kiemelni mai nyomorából. A kisajátított erdőbirtokok körül folyó szenvedélyes harcok semmivel sem viszik előbbre a havasi nép sorsát, de célszerű gazdaságpolitikával ide lehetne varázsolni a svájci és tiroli havasok legelőkultúráját és fejlett állattenyészetét. Havasi gazdálkodásunknak az Alpesek gazdaságának színvonalára emelése a törvényhozók legméltóbb törekvése kellene hogy legyen. A havasi juhászat mellett számottevő síkvidéki juhászata is van az országnak a régi királyságban és főleg Beszarábiában, Beszará- biában a régi orosz kormányzat akciót folytatott a hires ázsiai karakül juhok megtelepítése érdekében. Ma már csak egy-két gazdaságban foglalkoznak a karakül júh tenyésztésével. Az irányító gazdaságpolitikának nem lenne szabad figyelmen kívül hagynia a beszarábiai muzsik nyomorát sem, Romániának minden adottsága megvan ahhoz, hogy a juhászat terén az elsők közé küzdje fel magát, A júhtenyésztés előmozdítása nemcsak gazdasági hasznosságot jelent, de széles néprétegek szociális helyzetének a