Hitel, 1937 (2. évfolyam, 2-4. szám)
1937 / 2. szám - Oberding J. György: Románia mezőgazdasági átszervezése
138 Dr, Oberding József György magjavitását is. Sajnos, állattenyésztésünk irányításának ily szempontjait nem látjuk megnyilvánulni a mezőgazdasági törvényben. Külön fejezetben foglalkozik a törvény a mezőgazdasági munkások jogviszonyának rendezésével. Mint újszerűséget felállítja a „minősített mezőgazdasági munkások kategóriáját*. A mezőgazdaság színvonalának az emelése kétségtelenül megköveteli a mező- gazdasági termelés egyes ágai számára a különleges szakképzettségű szakmunkásokat. A szakmunkássá minősítést a törvény szakvizsga letételéhez köti, melyet az egyes munkafajokra nézve a mező- gazdasági kamarák rendeznek- Aminősített munkások szakképzéséről azonban egyáltalán nem intézkedik a törvény. Úgy látszik, hogy a minősített munkásoknak nálunk salfe made man-eknek kell len- niök- Mennyivel más a helyzet Németországban, Ahhoz, hogy Németországban valakiből minősített mezőgazdasági munkás váljék, előzőleg tanoncnak kell elszegődnie egy gazdasághoz, A tanonc- évek alatt látogatnia kell a tanonciskolát. Ha felszabadult és vizsgát tett, még két gyakorlati évet kell kitöltenie és csak ennek letette után nyerheti el a minősített mezőgazdasági munkási képesítést, Meg vagyunk győződve, hogy egy ilyen tanult; ágú munkás nemcsak címleg, de a valóságban is képesített szakmunkás, A mi mezőgazdasági kamaráink által kinevezett „képesített mezőgazda- sági munkások" iránt azonban eltitkolhatatlanul előítéletet táplálunk. ÁLTALÁNOSSÁGBAN megállapíthatjuk a törvényről, hogy rendkívül felületes és hézagos. Az irányított gazdálkodás megvalósítása érdekében hozott intézkedések rendszerint egy előre elkészített tervből szoktak kiindulni, mint amilyen például a híres orosz ötéves tervgazdaság volt, Tudtunkkal azonban a földművelési kormányzatnak ilyen tervezete nincsen és a most életbeléptetett törvénye nem egy egységes elgondolás vonalvezetése, hanem csupán az irányított gazdasági rendszernek hódoló államok egyes intézkedéseit ülteti át a legnagyobb felületességgel és sokszor teljes logikai összefüggéstelenséggel. Amennyire kívánatosnak, szükségesnek és hasznosnak érezzük az irányított gazdasági rendszer elveinek az alkalmazását mezőgazdasági életünkben, any- nyira sajnáljuk, hogy a törvényhozás nem alkotott tökéleteset. A törvénytervezet elkészítése sokkal szélesebbkörü előkészítő munkát igényelt volna, a parlament pedig nem foglalkozott az ügy érdeméhez méltó alapossággal a kérdéssel. A törvény ma jelentkező hatását egyelőre még csak abban látjuk, hogy új szellemet hozott be az irányított gazdálkodás elvének az alkalmazásával! ami jelentős lépést jelent a parasztság konzervativizmusának eddigi tiszteletével szemben. Az erdélyi magyarság mezőgazdasági életének szempontjából nézve a törvényt, ugyanazoknak a hiányosságoknak fennforgását látjuk, mintamelyekre a törvény általánosságban való vizsgálása során mutatnak reá. De ha a törvényes intézkedések hiányosak is, meg kell találnunk az utat arra, hogy a törvény szellemében a gazdasági irányítás elvét minél teljesebben alkalmazhassuk. A mezőgaz-
