Hitel, 1937 (2. évfolyam, 2-4. szám)
1937 / 2. szám - Oberding J. György: Románia mezőgazdasági átszervezése
136 Dr, Oberding József György hozatalnak miniszteri engedélyhez való kötése teljesen indoktalan. Az engedélyezési rendszer bevezetése inkább azt a látszatot kelti, hogy az a „nemzeti munka védelmét" szolgálja és az engedélyek kiosztása útján a szóbanforgó termelési és kereskedelmi ágakat a román elem számára akarja fenntartani a kormány. Ez az intézkedés tehát sokkal inkább a gazdasági élet nemzeti szempontok szerint való átszervezését szolgálja, mint a mezőgazdaság átszervezésének az irányítását. A törvénynek a növénytermelésre vonatkozó intézkedései között szereplő egyedüli közvetlen eredménnyel bíztató rendelkezését a községek vetésforgójának és művelési tervének a hatósági úton való meghatározhatósága alkotja. Ezen az úton az any- nyira meggyökeresedett két és háromnyomásos vetésforgó helyébe — ha erőszakos úton is — modernebb művelési rendszert lehet bevezetni. A mezőgazdasági termelés irányítása a törvény eme intézkedésében domborodik ki legerőteljesebben s örömmel látnánk, ha az arra hivatott hatóságok és hivatalos közegek átérezve a törvény ideális célkitűzéseit, egyedül és kizárólag csak gazdaságpolitikai szempontokat tartanának szemelőtt a törvényben kijelölt feladatuk végrehajtásánálA MEZŐGAZDASÁGI ÉLET másik nagyjelentőségű ágát az állattenyésztés jelenti. Az állattenyésztés fejlődésfokát az ország állatállományának a területhez és a népességhez való arányából, valamint a zöldmezőgazdálkodás és takarmánynövény-termelés elterjedtségéből lehet meghatározni- A földművelési minisztérium 1935- évi állattenyésztési statisztikájának nemzetközi ösz- szehasonlító adatai szerint Dániában a lóállományból 100 hektárra 11*8, Lengyelországban 9‘7, Hollandiában 9‘1, Magyarországon 8*8, Romániában 7'3, Németországban 7 2, Csehszlovákiában 4 9, Jugoszláviában 4'7 és Bulgáriában 2*8 állat esik. Evvel szemben a lóállományból 100 lakosra Dániában 13.8, Romániában 11‘5, Lengyelországban 11*4, Magyarországon 9.3, Jugoszláviában 8 3 és Franciaországban 6*8 állat jut. A szarvasmarha-állomány területi megoszlását illetőleg Hollandia vezet 100 hektáronkénti 87 5 állattal, utána Dánia következik 72.9, majd Németország 42 1, Csehszlovákia 31*3, Lengyelország 23.1, Magyarország 18*2 és Románia 14.7 állattal. A szarvasmarha-állományból 100 lakosra Dániában 86*4, Svájcban 40.8, Németországban 29 8, Csehszlovákiában 29*3, Lengyelországban 27’2, Romániában 23 és Magyarországon 19 2 állat esik. Júh tekintetében az állatállomány területi megoszlásában Anglia vezet 100 hektáronként 177 júhval, majd közvetlenül utána Bulgária következik 85, Görögország 57, Románia 40, Franciaország 18, Magyarország 11 és Németország 7 állattal. A júhállományból 100 lakosra Görögországban 121, Bulgáriában 115, Romániában 63, Angliában 59, Franciaországban 23, Németországban 5 és Magyarországon 3 állat jut. Románia állatállományának nagysága tehát általánosságban elég kedvezőnek mondható a nemzetközi statisztika számbeli összehasonlítása alapján. A számszerüség mellett azonban vizsgálnunk kell az állattenyésztési
