Hitel, 1937 (2. évfolyam, 2-4. szám)
1937 / 2. szám - Balogh Jolán: Magyar mecénások Transylvániában
Magyar mecénások Transziívániában 127 kapun. Hasonló szép magyarsággal, meleg hittel szólal meg az Istenbe vetett bizodalom egy magyar ötvösmester házán iss „AZ MIT ELKEZDES BÍZD AZ ISTENRE TELIES ZIVEDBÖL MERT AZ AZ ISTENNEK PARANCOLLATIANAK MEGTARTÁSA 1586.“ — Előfordult, hogy egy-egy polgár középületek emelésével szolgálta a város javát, mint például Ferenczi Antal kolozsvári főbíró, aki 1544- ben a Híd-utcai kapu mellett felépíttette a Szamos-híd őrtornyát. Az épület feliratán büszkén és önérzetesen hangsúlyozza, hogy mikor a pestis és egyéb bajok mindenki lelkét félelemmel töltötték el és munkára senki még gondolni sem mert, akkor építtette ő ezt az épületet, hogy a halálveszedelem közepette is hirdesse, hogy hazáját jó törvényekkel és középületekkel akarta díszíteni.^ Máskor ismét a polgárság összessége az építtető mecénás, amit ,egy 1580-ból való szép kolozsvári magyar felirat így fejezett ki i „Építtetett ezen erősség Istennek segítségéből és a városnak akarattjából". Hasonlóan nyilatkozott meg Marosvásárhely polgárságának tettvágya, midőn 1601- ben „egy akaratból. Istennek segítségével kezdék építeni a város közönséges költségével az templom környül való törpe kerítést és falat“. A XVII. SZÁZAD elején a sokfelé ágazó építkezéseknek Bethlen Gábor fejedelem nagy egyénisége adott egységes, céltudatos irányt. Erdélynek Hunyadi János óta nem volt oly nagy mecénása, mint ő. Róla írja a történetíró Szalárdi János, hogy „sok volna előszámlálni az építésben való telhetetlenségét“, a „királyi nagy kiterjedt fundálásait“. Alig került a fejedelmi trónra, nagyszabású tervekkel lépett az országgyűlés elé, mondván s „Fejérvár lévén ennek utána az fejedelemnek lakóhelye és metropolisa, annak építésére és megerősítésére valóban egy értelemből viselnénk gondot“ (1614). E cél érdekében a főurakat, megyéket, városokat arra kötelezi, hogy Gyulafehérvárt házakat építsenek. Építkező szenvedélye odáig viszi, hogy 1618-ban Fehérvárt, 1624-ben pedig Kassán szigorú parancsban rendeli el a régi házak újjáépítését. Ilyen rendeletekről, ilyen nagyszabású városszépítési tervekről csak Mátyás uralkodása idejében hallhattunk. Ugyancsak a nagy király halála óta először találunk ismét sűrű művészi vonatkozásokat a fejedelem levelezésében, követutasításaiban, sőt még a törvényekben is. Mikor gyulafehérvári palotáját építteti, ő maga irogat Kolozsvárra, Kassára kőfaragókért, képírókért, hogy azokat „kültön küldjék“ Fehérvárra. Páratlan építő tevékenységét már az 1616-iki országgyűlés így méltatta t „Hogy penig hazánkat ő nagysága ilyen szorgalmatossággal építi, örökké háládatossággal tartozunk neki mindnyájan ő nagyságának érette, mert ugyanis több vagyon huszonöt esztendeinél is, hogy egy fejedelem is hazánknak erősségin ilyen hasznos épületeket nem cselekedett, mint ő nagysága az harmadfél esztendő alatt. Aki nem hiszi. ' „Pestis dum pátriám locaque vicina destruxit, omniumque animi pertur- batione pleni propter imminentem mortem a laboribus et officio cessant, Antonius Ferenczi iudex primarius urbis Kolosvar, vir prudens et providus, sui memor officii, hoc opus fieri curavit, ut inter mortem et pericula extaret monumentum, se pátriám et bonis legibus et publicis aedificiis ornare voluisse. 1544,“
