Hitel, 1937 (2. évfolyam, 2-4. szám)
1937 / 2. szám - Balogh Jolán: Magyar mecénások Transylvániában
124 Dr. Balogh Jolán gyerőmonostori gyönyörű Árpád-kori templom ma is nevében hordja alapítójának, Gyerőnek emlékezetét. A tatárjárás után pedig ugyanennek a családnak egyik leszármazottja, kalotai Mikola fia. Kemény, gondoskodott bőkezű adományaival a monostor megújításáról. E tettéről ő maga így vallott adománylevelében (1275) t mivel gyermekek híján e világi élet örömeitől elhagyatott és mivel a monostor, melyet ősei kegyes bőkezűségükkel építtettek, a tatár betörés által kiíoszta- tott, hogy az örök élet boldogságának és jutalmának részese legyen, malmát és két halastavát a monostornak ajándékozza a mindenható Isten dicsőségére és lelke békességére.^ Az építő, vallásos korszakokban a kevésbbé tehetősek sem maradtak el a hatalmasok mellől. Egy másik adománylevélből arról értesülünk, hogy Bakányi Péter és felesége kolozsvári polgárok 1372-ben Magyar-utcai telküket a kolozsvári Szent Mihály-egyháznak ajándékozták, amivel ismét egy hatalmas templom művészi felépítéséhez nyújtottak segítséget, A XIV—XV. SZÁZADBAN a kisebb-nagyobb vallásos alapítványok egymást érik. Nem egyszer az országhatárokon túlra is terjednek, mint például Péter moldvai vajda anyja, a magyar származású Margit, kolostort alapított a magyar dominikánusoknak a moldvai Szereten (1377), Ebben a két században épültek Erdély gótikus templomai is, jobbára egy-egy földesúr áldozatkészségéből. Nevüket, személyüket azonban ritkán ismerjük. Ellenben annál sűrűbben sze_ repelnek most már a templomokon az alapító mecénások nemzet ségi címerei (Drágfi-címer Szilágycsehen, Zólyomi-címer Székely' hídon, Suky-címer Magyarszováton stb). Az ilyen templomok egyszers' mind családi temetkezőhelyül szolgáltak (farnosi Veresek Farno' son, Telegdiek Mezőtelegden temetkeztek), A városi templomok' ban, főként szerzetesi egyházakban is szívesen építtettek családi ká” polnákat, mint például a somkereki Erdélyiek és a szamosfalv- Mikolák a kolozsvári domonkosok óvári templomában. Az egyházaki leltáraiban is most már sűrűn bukkannak fel a mecénásnevek (Suky Benedek, Vízaknai Miklós, Dengelegi Pongrácz János és özvegye Erzsébet, György kolozsvári kőfaragó özvegye, Magdolna stb). Ki kelyhet, ki miseruhát, ki pedig díszes szertartáskönyveket adományozott, Voltak olyanok is, akik falfestményekkel díszíttették fel a templomokat, mint Ungi István fia, Pál a székelyderzsit (1419) és Veer Dezső a feketegyarmatit (1467), A számos templomalapító és adományozó közül egy nagy egyéniség emelkedik ki s Hunyadi János, akinek kiterjedt mecénást tevékenysége szinte új lendületet adott az erdélyi építészetnek. A tövisi és csiksomlyói ferences templomok és kolostorok, a bojtori kolostor 1 „Kemenius filiua Mikula de Kalota confessus est....quod quia ipse huius vitae solatio ob proliutn defectum destitueretur et quia ipsum Monasterium in Gewru Munustra per progenitores suos pia liberalitate exstructum per invasio- nem.... Tartarorum.... penitus fere exutum sit, hinc quod solatii saltern vitae aeternae et premiorum particeps redderetur.... molendinum suum.... item duas piscinas.. eidem Monasterio in laudem Dei omnipotentis et animae suae refrige- rium perpetuo donaverit.“