Hitel, 1937 (2. évfolyam, 2-4. szám)
1937 / 2. szám - Balogh Jolán: Magyar mecénások Transylvániában
Magyar mecénások Transzilvániáhan 125 meg a kolozsvári domonkos kolostor, melyeket részben ő maga építtetett, részben építkezésüket tovább folytatta, illetőleg támogatta, mind az ő bőkezűségét hirdetik.^ Legnagyobb gondot a gyulafehérvári székesegyházra forditotta, ahová temetkezni kívánt. Szentélyét gótikus stílusban újjáépíttette és mint Heltai Gáspár írja t „szépen fel- ékesítötte vala szép orgonával, szép ezüstes és aranyos képekkel, jeles, drága misemondó ruhákkal",^ A nagy templom- és kolostor- alapitásokhoz méltán kapcsolódott a vajdahunyadi vár építése. Ebben a nagyszabású családi építkezésben már nem a középkori, hanem az újkori mecénás jellemvonásai emelkednek ki, a családi és egyéni büszkeség, a hatalom kifejezése és hangsúlyozása. Egyéni öntudatára jellemző, hogy építkezéseire nemcsak nemzetiségi címerét rakatta fel, hanem nevét és tetteit hangsúlyozó feliratokat is, mint például a tövisi és csíksomlyói templomra, meg a vajdahunyadi várra. Az utóbbin a lovagterem egyik oszlopára vésette a következő sorokat s „Ezt a művet csináltatta a nagyságos Hunyadi János, Magyar- ország kormányzója, az Ur 1452. esztendejében" — (Hoc opus fecit fieri magnificus Johannes de Hunyad regni hungariae gubernátor anno domini 1452), A hunyadi épitkezést, annak szellemi rugóit találóan jellemezte Heltai Gáspár egy századdal később Magyar Krónikájában i „Hunyadi János vajda rakatá ezt az Hunyadvárát fenn egy kősziklán, szépségre és erősségre és örök emléközetre". Az egyéni és nemzetségi öntudat, mely Hunyadi János tevékenységében a XV. század közepén még csak burkoltan mutatkozik, a század végén teljes erővel és határozottsággal nyilvánul meg az ecsedí vár feliratában, melyet Báthory András, a hatalmas főúr emeltetett, „A nagylelkű Báthory András, a haza atyja, — igy hangzik a felirat, — építtette ezt a várat nemzetségének, övéinek nyugalmára és védelmére, tudván és látván, hogy a békességbe háborúk és egyenetlenségek vegyülnek. Kéri örököseit, hogy a Báthory névről ne feledkezzenek meg. Mindenekelőtt legyenek egymással egyetértők, mert egyetértésben kis dolgok megnövekszenek, egyenetlenségben a legnagyobb dolgok is elenyésznek. Végül — úgymond — legyetek fegyelmezettek, mert elhárítani a bajt, cselekedni a jót, boldogság,“® 1492-ben kelt ez a felirat, oly főúr kívánságára, aki Mátyás renaissance udvarában a koronaőri tisztséget töltötte be. Minden sora ebben a korban gyökerezik, de mindegyik egyúttal a jövőre is utal. Az egyéni öntudat, a nemzetségi büszkeség kifejezése, az erkölcsi * * 1 Hunyadi Jánosnak szokták tulajdonítani a marosszentimrei és az alsőorbói templom építését is, bár erre vonatkozólag egykorú adat nem maradt fenn. * Hunyadi János adományait hitelesen felsorolja a gyulafehérvári székesegyház kincstárának 1531-ben készült leltára, ® „Magnanimus Andreas de Báthor, pater patriae suae, construxit hoc cas- tallum gentilihus suis, pro quietudine et tuitione eorum; cernens atque intelligens, quandoque paci intermisceri bella et discordias, qui rogat suos haeredes, ut nominis Bathorei non velint esse immemores. Primum in terse sint Concordes, con- cordia enim res parvae crescunt, discordia vero maximae dilabuntur. Postremo, tolerate et abstinete; nam divertere a malo et facere bonum, est felicitas- Anno. 1492,“
