Hitel, 1937 (2. évfolyam, 2-4. szám)
1937 / 4. szám - Vita Sándor: A Székelyföld önellátása
280 Vita Sándor nagy tömegeik sokszor örökre elvesznek népük és szülőföldjük számára Az elvándorlók többsége a mezőgazdasági rétegnek kis- és törpebirtokosai közül kerül ki. Figyelembe kell vennünk, hogy az őstermelő lakosságnak 74 százaléka nem birtokos és a földtulajdonosok 82 százaléka 10 holdon alóli kisbirtokos; a székely- földi rossz talaj, éghajlati, stb- viszonyok mellett ebből a kis földből csak igen nagy nehézségek és erőfeszítések árán lehet megélni; a 10 holdon alóli birtoknál a tulajdonos részben mellékkeresetre van utalva és készpénzszükségletének mintegy kétharmadát mellékkeresetből kell fedeznie; tehát a mai termelési rendszer mellett a Székelyföld termelése nem elegendő az egész lakosság eitartásáraTéves volna azonban ebből azt a következtetést levonnii hogy a Székelyföld területe kisebb, mint amennyi egy relátív önellátást (a létminimum autarkiáját) biztosítani tudná. Népsűrűsége kisebb, mint Erdély népsűrűsége (mely szintén nem túlsűrűa lakott terület (54 lélek km^-ként) s a nagy erdőségek a nagyobb sűrűséget meg is nehezítik)* Észszerű gazdálkodással tehát a terület elegendő lehet ahhoz, hogy a rajta élő lakosság életerőit akadály nélkül ki tudja fejteni- A Székelyföld helyzetének megoldását tehát nem népfölöslegének más \idékeken való elhelyezésében, hanem azokban a módokban kell keresnünk : hogyan lehet a székelységnek saját földjén emberibb életkörülményeket biztosítani. A MEGOLDÁSI MÓDOK KERESÉSE közben abból kell kiindulnunk, hogy kisgazdaságaink termelési módja Középeurópa legjobb paraszt-gazdaságai mögött messze elmarad. Drágábban ; ugyanannyi költséggel kevesebbet termelnek, mint amennyit jobb gazdálkodással lehetne, birtokukat tehát nem tudiák észszerűen hasznosítani. A megoldás eszerint: 1 a mezőgazdasági termelés racionalizálása és az állattenyésztés fejlesztése; 2. de ugyanakkor az iparosodás előmozdítása is, 1. A termelés észszerüségének és gazdaságosságának egyik feltétele, hogy elsősorban a népközösség belső szükségleteihez alkalmazzuk a termelést. A termelésnek a belső szükségletekhez való alkalmazása azonban nem könnyű feladat a Székelyföldön, ahol a természeti viszonyok a termelés szabadsága elé meglehetősen sok, alig áthágható akadályt állítanak- Így például a belső fogyasztásra elegendő tengeri egyáltalán nem termelhető, sokbelyt a búza termelése sem erőszakolható. Vannak azonban ugyanakkor olyan növények, amelyek a belső fogyasztás szempontjából komoly jelentőséggel bírnak és mégis termelésük ma alig számbavehető- Előző adataink is mutatták, hogy zöldségfélékben nem termel eleget a Székelyföld s így sokszor a szászoktól kényszerül drága pénzen beszerezni szükségleteit. Kender- és lentermelése sem elegendő a belső fogyasztás fedezésére- Emelhető lenne a bab- és borsótermelés is — ugyancsak elsősorban a saját szükségleteknek célszerűbb és olcsóbb fedezése céljából.
