Hitel, 1936 (1. évfolyam, 3. szám)
1936 / 3. szám - Kéki Béla: Metamorphosis Transylvaniae
242 Kéki Béla vészettel eleveníti meg a pusztaiakat egymásközt, parancsolóiknak kiszolgáltatva, fakuló, veszni indult hagyományaik között. Nincs hozzátennivalója, ha elkeseredést szító történeteket mond is el. Nem bujtogat, nem is jajong, csak elénk állítja a könyörtelen, irgalmatlan igazságot. Mintegy az írói munkák hitelesítésére érkezett Kerase, e 140 lelket számláló baranyai község szociográfiai leírása,^ Ez a könyv a legsötétebb, legvigasztalanabb ; riasztó falukép tükröződik benne. Sokáig küzdöttek a fullasztóan szűk élettérbe került kemseiek az életért, terjeszkedésért, míg energiáik meg nem törtek. Ma már káprázatos ütemben folyik a falu társadalmi széthullása, lakósainak közösségalkotó s fenntartó ereje nincs s az egyke már nem is gazdasági kényszerűség, hanem fertőző, minden életakarást legyűrve terjedő ragály. Ha él még s parázslik magyar politikai lelkiismeret, e haláltánc láttára magasan föl kell lobognia. FELVETŐDIK most már a kérdés: ha nem is terjedelmes monográfiákból, mégis mit tudunk ehhez képest a transylvániai magyarlakta, székelylakta falvakról? Egészségesebb-e a birtokmegoszlásuk? (Hitbizományok nem szorongatják, mégis keskeny a határ, átküldi őket a Kárpátokon, az Ókirályságba kenyér után!) Közösségalkoló erejük megőrizte-e frisseségét ? Történtek-e változások társadalmi szerkezetében, erkölcsi magatartásában? Közös érvényű szokásokról, hagyományélésről beszélhetünk-e még ? Népmozgalmi adataik, milyen faji életakaratról tanúskodnak ? Mindezek a kérdések türelmetlenül sürgetik a feleletet. Tavaly ugyan városunk magyar főiskolásai több csoportban készültek falukutató munkára, azonban a munkaengedélyt csak hosszas huza-vona után, Gusti professzor közbenjárására sikerült megkapniok, A Református Teológia munkacsapata ki is szállt a Kalota vidékén fekvő Babon községben; huszonhármán dolgoztak itt a falukutatást vezető Dr. Szabó T. Attilával az élen és Kós Károly gondoskodása alatt. Egyik csoportjuk megépített, illetőleg kijavított több mint egy kilóméternyi utat, másik részük pedig tudományos kutatómunkát végzett, Nagyértékü településtörténeti, népmozgalmi, egészségügyi, birtokmegoszlási, néprajzi és nyelvjárási gyűjtésűknek a közlését — az illetékesekhez való fölterjesztése után — kíváncsian várjuk. Ám nyugtalanító kérdéseinkre biztos válaszokat hozott egy könyv, amely időszerűbben meg sem jelenhetett volna: a Balázs Ferenc könyve,^ Nem készült módszeres társadalomrajznak, mint Kemse kutatóinak a munkája, vagy Tárd szociográfiai leírása» hanem jellegzetesen szövődik össze benne egy faluszervező pap roppant erőfeszítéseinek vallomásszerű krónikája a háttérben ki4 Elsüllyedt falu a Dunántúlon. Kemse község élete, írták: Elek Péter, Gunda Béla, Hilscher Zoltán, Horváth Sándor, Karsay Gyula, Kerényi György, Koczogh Ákos, Kovács Imre, Pócsy Ferenc, Torbágyi László, a Pro Christo Diákok Háza falukutató munkaközésségének tagjai. Bp, 1936. 5 Balázs Ferenc j A rög alatt. Aranyosszéki Vidékfejlesztö kiadása, Turda 1936.
