Hitel, 1936 (1. évfolyam, 3. szám)
1936 / 3. szám - Mikó Imre: Panaszaink a Nemzetek Szövetsége előtt
222 Dr. Mikó Imre és a Ciuc-i magánjavak elintézése is bizonyítja, A Tanács a ki- sebbségi szerződést mint közbenjáró igyekszik biztosítani, Mandelstam szavával élve „garant-médiateur"“® és másként nem is tehet, írja Politis, mert határozatokat csak egyhangúan hozhat, beleértve a figyelmét felhívó államot és a vádlott kormányt is"^), E hibákból következik és azokat még súlyosbítja a tanács- és közgyűlési határozatok folytán kialakult népszövetségi eljárás mostoha elbánása a kisebbségi panaszokkal Titulescu szerint a Nemzetek Szövetsége nemcsak» hogy szigorúan betartotta a kisebbségi szerződések tételes jogát, hanem emellett valóságos prétori jogot létesített és kiterjesztette azokat az érdekelt államok hozzájárulá- sávaP^), Egyik érvét éppen a perrendtartásból meríti, ahol ellenkezőleg azt tapasztaljuk hogy a tanács- és közgyűlési határozatok nemhogy elősegítették, de megnehezítik a paneszeljárást, A Főtitkár döntése a panaszok elfogadhatóságáról, a hárraasbizottság tengerentúli tagjainak vizsgálata mind egy-egy rosta, amelyen csak a legnyilvánvalóbb sérelmek juthatnak át oda, ahova a szerződés utalja őket, a Tanács elé. Mivel a kisebbség nem perben álló fél, a kormány válaszáról nem értesül s arra viszontválaszt nem adhat, a tanácsülésen legfeljebb mint hallgató jelenhetik meg és az eredményről gyakran c.sak a Journal Officiel-ből értesül, ha ugyan ott megjelenik a döntés. Ezeket a gyarlóságokat minden kisebbségi kérdéssel foglalkozó közíró és politikus tisztán látja és ki is mondja, hacsak nem tartozik a kisebbségi szerződéssel kötelezett államok többségi népéhez, Ebben az esetben vagy a szerződések fokozatos megszüntetését, vagy azok általánosítását, illetve a nagyhatalmakra való kiterjesztését kívánja. Reformjavaslatok tömegét terjesztették már elő konferenciákon, sőt a Népszövetség közgyűlésén és bizottsági ülésein is, de a javaslatok rendesen azon buktak meg, hogy a kisebbségi szerződést aláírt államok nem akartak egyoldalúan újabb terheket vállalni, a nagyhatalmak pedig hallani sem akartak arról, hogy reájuk is kisebbségi kötelezettségeket rójjanak. A kisebbségvédelem sarkpontja ~ ez Balogh Arthur végső következtetése is^® — hogy meg kell azt tisztítani a politikumtól mind az államokon belül, mind a nemzetközi érintkezésben egyaránt és a jog talajára kell helyezni.^^ 80) André Mandelstam: La protection internationale des minorités. Premiere partié. Paris, Sirey 1931. 219. 1. 8*) N. Politis: Le probléme des minorités. L’Esprit International. 1 janvier 1935. 8. 1. 88) N. Titulesco : La Société des Nations et les minorités. Académie Diplomatique Internationale: Dictionnaire Diplomatique Paris, s. d. Tome II., 96—98. i. 83) Arthur de Balogh : La protection internationale des minorités. Paris. Les Éditions Internationales. 1930, 270 1. 8í) Ennek érdekében vannak, akik külön állami bíróságokat kívánnak létesíteni a mindennapos kisebbségi sérelmek orvoslására az Eszaksziléziára vonatkozó 1922 május 15.-i német-lengyel egyezmény szellemében, (Zsombor von Szász : Zuin Problem dos Minderheitenscbutzo.s. Nation und Staat, Wien, Braumüller, Sonderdruck aus Dezember 1929, Heft 3. — Dr. jur. G. J.Erler; Das Recht der Nationalen Minderheiten. Deutschtum und Ausland. 37/30. Heft. Münster
