Hitel, 1936 (1. évfolyam, 3. szám)
1936 / 3. szám - Mikó Imre: Panaszaink a Nemzetek Szövetsége előtt
Panaszaink a Nemzetek Szövetsége előtt 123 NEMSOKÁRA eg^ éve annak, hogy Bethlen Györgynek a kamara válaszfelira4 vitájában tett előterjesztését Titulescu azzal szakította félbe, hogy ha a magyaroknak valanú panaszuk van, menjenek Genfbe, mert ott úgysem adnak igazat nekik. Erre Goga is közbeszólt és annak a nézetnek adott kifejezést, hogy a kisebbségeknek nem Genfben, hanem az országban kell elintézniök sé- selmeiket. Menjünk, vagy ne menjünk Genfbe ? ez a kérdés még ma is gyakran felmerül. Az eszményi állapot valóban az volna, ha a népszövetségi panaszeljárás sérelem hiányában feleslegessé válnék, vagy pedig minden sérelmet az állami keretek között orvosolni lehetne. Amíg azonban ettől a helyzettől mérföldek választanak el, a romániai magyar kisebbség nem mondhat le arról, hogy panaszai elintézésére minden jogorvoslati utat s így a kisebbségek nemzetközi védelme álfal nyújtott eljárást is fel ne használja- Ami pedig a volt külügyminiszternek azt az állítását illeti, hogy Genfben sohasem adnak a magyarságnak igazat, ezt azóta a a büntető- és közigazgatási törvényjavaslaton tett módosítások és a Zam és Sáncrai-i gazdáknak kiutalt kártérítés világosan cáfolja. Genf is tudja, hogy a Főtitkár rostáján átment panaszok nem az anyaállam tekintélyének aláásását, hanem kisebbségi sérelmeknek a törvényes keretek között történő orvoslását célozzák, s ha a népszövetségi alkotmány reformjával egyidejűleg a kisebbségvédelmi eljárást is siketül megerősíteni, nemcsak a nemzetiségek életszintje emelkedik, hanem az európai biztonság és a béke ügye is jelentős lépéssel halad előre, Dr. MIKÓ IMRE. 1931. 160—162, 1.). De a szerződések keretei között is számos reform keresztülvihető. A félhivatalos Népszövetségi Ligák ÜDíója (Union Internationale des Associations pour la Société des Nations) már 1922-es prágai és 1923-as bécsi kongresszusán elfogadta azt a iavaslatot, hogy a kisebbségek autonom testületéi, vallási, gazdasági és közművelődési szervei, valamint a Nemzetek Szövetségének bármely tagja közvetlenül érvényes panaszt nyújthasson be s az eljárás minden fokon kontradijjtórikus legyen (A magyar delegáció indítványát lásd: Dr. Géza Magyary : Reglement de procédure relative á la protection des minorités.Budapest 1923, 1—11. 1. — Ugyanezt indítványozta Apponyi Albert a népszöv. közgyűlés 1925 szeptember 14.-i ülésén. Actes de la Vl-e Assemblée, Supplément spécial No, 33. 73, 1.) Az Interparlamentáris Unió 1923-as koppenhágai és 1925-ös ottawai konterenciáján annak az óhajának adott kifejezést, begy az érdekelt felek a szerződések alkalmazását és magyarázását minden esetben az Állandó Bíróság elé vihessék. Az International Law Assotiation 1926, évi bécsi kongresszusán kimondták, hogy a Tanács a kisebbségek képviselőit is hallgassa meg s az ügyre vonatkozó iratokat hozzák nyilvános.ságra (J. Wlassics: La garautie internationale et la protection des minori- tés. Dictionnaire Diplomatique. 123, 1.). A szervezett nemzetkisebbségek kongresz- szusa állandóan n^yilvántartotta a népszövetségi eljárás reformját, legutóbbi ülésszakán pedig a népszövetségi alapokmány módosításának napirendre tűzését használta fel arra. hogy Dr. Jakabffy Elemér előterjesztésére ismételten állást foglaljon a kisebbségi panaszok jogi elbírálása és az Állandó Bíróság igénybev^étele mellett (Az európai nemzetkisebbségek XII. kongresszusa. Magj’ar Kisebbség, XV, évd'. 19. sz. 1936 okt.l.)
