Hitel, 1936 (1. évfolyam, 3. szám)
1936 / 3. szám - Mikó Imre: Panaszaink a Nemzetek Szövetsége előtt
Panaszaink a Nemzetek Szövetsége előtt 199 eljárásnak vetheti alá, A panasz elfogadhatósága ellen az érdekelt állam is kifogást emelhet, amikor is a Tanács elnöke két tanácstag közreműködésével, vagy ha az illető állam kéri, maga a Tanács dönt az elfogadhatóság kérdéséről ^). A kérés benyújtásáról a Főtitkár minden esetben elismervényt ad (accusé de réception), amely még nem jelenti azt, hogy a kérvényt elfogadhatónak találta. Ha a vizsgálat folyamán kiderül, hogy a kérés nem felel meg a fenti feltételeknek, a Főtitkár erről értesíti a felet és szükség esetén a fenti, elfogadhatósági feltételekről szóló tanács-határozatot is tudomására hozza ®). Ha a kisebbségi panasz végül átment a Főtitkár rostáján, megméretett és elfogadhatónak találtatott, haladéktalanul közlik az érdekelt állammal. Az érdekelt állammal történő közlés nem kötelezi őt arra, hogy védelmére bizonyítékokat terjesszen elő, csupán azt kell közölnie a panasz kézhezvételétől számított három héten belül a Főtitkárral, hogy kíván-e észrevételeket tenni a panaszra, vagy sem. Amennyiben az érdekelt állam nem válaszol három héten belül, vagy azt válaszolná, hogy nem kíván észrevételeket tenni a panaszra, a Főtitkár a kérvényt közli a Tanács tagjaival. Ha az állam három héten belül bejelenti, hogy megjegyzéseit közölni óhajtja, még a kérés átvételétől számított két hónapnyi idő áll rendelkezésére a közlésre. Amikor a válasz megérkezik, a Főtitkár a panasszal együtt a Tanács összes tagjának tudomására hozza azt °). A Tanács tagjai már itt érvényesíthetik azt a jogukat, hogy a Tanács figyelmét felhívják a kisebbségi szerződés megsértésére, vagy annak veszélyére. Ha ez nem következik be, mint ahogy még egyszer sem történt meg, az ügyet érdemben nem a Tanács, hanem csak egy hármas bizottság („comité des trois“ vagy „comité des minorités") tárgyalja le. Ennek elnöke a tanácselnök és két A Tanács 1923 szeptember 5,-i határozatának első pontja. 5) A Tanács 1929 junius 13,-i határozatának első pontja. ®) A Tanács 1921 junius 27,-i határozata. E szerint a panaszok és az érdekelt állam esetleges megjegyzései a Nemzetek Szövetsége összes tagállamával közlendők. Az 1923 szeptember 5.-i tanácshatározat 3. pontja szerint az iratok csak a Tanács tagjaival közlendők, ami az eljárás nyilvánossá igának lényeges korlátozását jelenti, A határozatot azzal indokolták, ho^y sok kérvény kisjelentöségü, mások pedig az érdekelt állam elleni propaganda céljait szolgálják, ami nem állhat helyt, mert az ilyen panaszokat már a Főtitkár kiselejtezi. Azok az államok, amelyek nem tagjai a Tanácsnak, vagy a nyilvánosság csak úgy értesülhet a petícióról, ha az érdekelt állam kéri azt, vagy a Tanács ilyen értelmű határozatot hoz. A Közgyűlés 1923 szeptember 26.-i határozata ezen tulmenöleg kimondja, hogy az 1922 szeptember 21.-i határozat 5. pontja értelmében bármelyik tagállam kormánya kérheti a titkárságot, hogy a tanácstagok tudomására hozott panaszokat vele is közöljék. — Különös sürgősség esetében a Főtitkár a panaszt távirati utón is közölheti a Tanács tagjaival, amikor is bármelyik tanácstag követelheti a Tittoni-féle határozat szerint a Tanács sürgős összehivását. Ilyen esetekben a Főtitkárnak az 1921 junius 27,-i tanácshatározat értelmében az érdekelt ádam képviselőjét a panaszról még a tanácstagokkal való közlés előtt tájékoztatnia kell. — Az 1923 szeptember 5.-i tanácshatározat 2. pontja szerint indokolt esetben és az érdekelt állam kérésére a válaszadásra engedélyezett két hónapi határidő a Tanács elnöke által meghosszabbítható.
