Hitel, 1936 (1. évfolyam, 3. szám)
1936 / 3. szám - Mikó Imre: Panaszaink a Nemzetek Szövetsége előtt
200 Dr. Mikó Imre általa kijelölt tag ^), Nem lehet a bizottságnak sem elnöke, sem tagja : a) annak az államnak a képviselője, amelynek a szóban forgó kisebbségek állampolgárai; b) ezzel szomszédos állam képviselője; c) olyan állam képviselője, amelynek a többsége etnikai szempontból a kérdéses kisebbséghez tartozó egyénekkel azonos néphez tartozik. Az elnököt ilyen esetekben az előző ülésszak elnöke szokta helyettesíteni, hacsak reá nézve is nem áll fent valamelyik összeférhetetlenségi eset *), Ez a mi helyzetünkben azt jelenti, hogy a romániai magyar kisebbség panaszainál a hármasbizottságban nem vehet részt sem Románia, sem pl. Jugoszlávia, sem Magyar- ország képviselője. Nyilvánvaló célja az, hogy az ügyet ne közvetlenül vagy közvetve érdekelt államok képviselői vizsgálják ki. Hátránya azonban, hogy a bizottságba tengerentúli országok képviselői kerülnek be, akik a középeurópai viszonyokat nem ismerik, mint ahogy a Ciuc-i magánjavak ügyének a japán kiküldött volt a referense, a kultúrzona ellen beadott pótpanasznál Guatemala, a névelemzés ügyében Venezuela képviselője vett részt a bizottságban. A kisebbségi vagy hármasbizottság a panasz tárgyalásában szabad kézzel rendelkezik. Üléseit rendesen a Tanács ülésszakával egyidejűleg szokta tartani. Érintkezésbe léphet, tárgyalásokat folytathat az érdekelt kormánnyal s kérheti, hogy a tárgyalások idejére a kormány bizonyos intézkedéseket függesszen fel, A kormány ajánlatát a Tanácsnak elfogadásra ajánlhatja. Azt is megteheti, hogy a határozathozatalt felfüggeszti és a titkárságot bízza meg azzal, hogy a fejleményeket figyelemmel kísérje és közölie. Munkája eredményeképen felhívhatja a Tanács figyelmét a kisebbségi szerződés megsértésére, vagy annak veszélyére s ezt egyik tagja külön, vagy a Tanács bármelyik tagja is megteheti ®). Ha ez nem következik be, a Tanács nem foglalkozik a kéréssel s a panaszosoknak meg kell elégedniök a bizottság halározatával. Ilyen esetben a vizsgálat eredményét a bizottság a Tanács minden egyes tagjával közölni köteles, az ügy iratai pedig a Főtitkárnál állanak a tagok rendelkezésére, A Főtitkár minden évben egyszer külön is közli a Tanács tagjaival a kisebbségi bizottságok jelentéseit, A vizsgálat eredményét az érdekelt állam beleegyezésével a Népszövetség hivatalos lapjában (Journal Oíficiel de la Société des Nations! lehet közzétenni. Ugyanitt jelenik meg évenként a Főtitkár kimutatása arról, hogy hány panasz érkezett be az év folyamán, abból hányat nem fogadtak el, hányat fogadtak el és osztottak ki a kisebbségi bizottságnak, hány bizottság működött és hány ülést tartott s hány panasz tárgyalását zárták le az év folyamán ^°), A Tanács és Közgyűlés határozatainak folytán így alakult ki 1920—1929-ig a népszövetségi eljárás kisebbségi panaszok ügyében"‘) Kivételes esetekben az elnök maga mellé négy tagot is jelölhet ki a kérés megvizsgálására. 1929 junius 13.-i tanáoshatározat 2. pontja, 8) A Tanács 1925 junius lO.-i határozata. A Tanács 1923 szeptember 5.-i határozatának 4. pontja, lOj A Tanács 1929 junius 13,-i határozata.
