Hitel, 1936 (1. évfolyam, 3. szám)

1936 / 3. szám - Mikó Imre: Panaszaink a Nemzetek Szövetsége előtt

198

Dr. Mikó Imre

esetben alkalmasaknak és hathatósaknak mutatkoznak. A szerződés tehát a Tanács tagjainak ügyészi szerepet szánt, vagyis állandó ellenőrzés alatt kellene tartaniok a kisebbségi szerződést kötött államot és amennyiben ott valamilyen kisebbségi jogsérelmet tapasztalnának, azonnal hivatalból fel kellene hívniok reá a Tanács figyelmét. Ez az elgondolás azonban a gyakorlatban nem bizonyult keresztülvihetőnek, A Tanácsot e sérelmekről legfeljebb a Titkárság tájékoztathatná, amelyet a népszövetségi közgyűlés (1922 szeptember 21-i határozata 5, pontjában) azzal bízott meg, hogy a kisebbségi szerződések betartására és a kisebbségek államhűségére vonatkozóan adatgyűjtő munkát kezdjen. A Főtitkár azonban nem gyakorolhat közvetlen ellenőrzést a kisebbségi szerződéssel kötelezett államokon s így a tájékozódás legközvetlenebb forrásai mégis maguk a kisebbségek maradnak. Mivel a kisebbségi szerződés nem szabályozza azt a kérdést, hogy a kisebbségek maguk fordulhatnak-e a Tanácshoz, a Tanács és Közgyűlés határozatainak sorozata alakította ki e téren a joggyakorlatot.^)

A Tittoni jelentés engedi meg, hogy maguk a kisebbségek vagy a Tanácsban nem képviselt államok is felhivhatják a Nemzetek Szövetsége figyelmét bármiféle sérelemre vagy annak veszélyére, de ennek csak kérelem, illetve tájékoztató jellege van és nem lehet az a jogi hatálya, hogy a Tanács közbelépését maga után vonja. Ilyen panaszt bárki benyújthat a Nemzetek Szövetségéhez, kisebbséghez tartozó vagy idegen fizikai személy, jogi személy vagy nemzetközi szervezet, függetlenül attól, hogy belső állami biróság az illető sérelemmel foglalkozott-e vagy sem. A kisebbségi panasz azonban csak akkor kerül tárgyalás alá, ha az alábbi feltételeknek megfelel: a) tárgya a kisebbségek védelme kell hogy legyen, a szerződéseknek megfelelően; b) nem szabad olyan formában előadni, mely a kérdéses kisebbség és állama közötti politikai kapcsolatok megszűntetését kívánná; c) nem szabad névtelen, vagy kétes forrásból származnia ; d) nem szerkeszthető meg sértő modorban; e) olyan értesüléseket kell tartalmaznia, vagy tényeket megjelölnie, amelyek előzőleg nem képezték tárgyát rendes eljárást maga után vonó kérésnek. Az elfogadhatóságot a fenti feltételek alapján a Főtitkár állapítja meg s e szerint a panaszt érdemi tárgyalás nélkül elutasíthatja, vagy a rendes * **)

A kisebbségi panaszjog gyakorlását szabályozó határozatokat lásd: Société des Nations. Eésolutions et extraits des procés-verbaux du Conseil, resolutions et rapports adoptés par l’Assemblée relatifs á la procédure á suivre dans les questions de protection des minorités, Deuxiéme édition. Génévé, mars 1931. 247 1.

**) A Tanács 1920 obtóber 22-én fogadta el Tittoni javaslatát. E szerint: „Evidemment, ce droit (a Tanácstagok közbelépési joga) n’exclut point la faculté des minorités elles-mémes, ou bien des Etats non représentés au Conseil, de signaler á la Société des Nations tonte infraction ou tout danger d’infraction. Mais cet acte doit conserver le caractére d’une pétition ou d’une information pure et .simple ; il ne peut pas avoir pour effet juridique de saisir le Conseil et de pro- voquer son intervention". Lásd J. Fouques Duparc: La protection des minorités... Paris. Dalloz, 1922. 309—310. 1. Dr. Balogh Arthur: A kisebbségek nemzetközi védelme. Berlin 1928. 273—274. Dr. jur. Georg H. 1. Erl er: Das Eecht der Nationalen Minderheiten. Munster in Westfalen 1931. 403. 1. C. A. Macartney; National States and National Minorities. Oxford. 1934, 312. 1.