Hitel, 1936 (1. évfolyam, 3. szám)

1936 / 3. szám - Mikó Imre: Panaszaink a Nemzetek Szövetsége előtt

A ROMÁNIAI MAGYAR KISEBBSÉG PANASZAI A NEMZETEK SZÖVETSÉGE ELŐTT

NÉPSZÖVETSÉGI ELJÁRÁS KISEBBSÉGI PANASZOK ÜGYÉBEN.

1919 december 9-én Párisban kötötték meg a Szövetséges és Társult Főhatalmak, valamint Románia között azt a szerződést, melynek tizenkettedik szakasza kimondja, hogy az ország faji, vallási vagy nyelvi kisebbségeihez tartozó személyeknek e szerződésben biztosított jogai nemzetközi érdekű kötelezettségek és e jogok a Nemzetek Szövetségének védelme alatt állanak. Fordulópontot jelent ez az intézkedés a nemzetiségi kérdés történetében. A világháború előtt a faji, vallási vagy nyelvi kisebbségek kérdése minden állam miagánűgye volt, a nemzetiségek pedig a belső törvényhozásnak kiszolgáltatottjai. A világháború után a kisebbségi szerződésekkel a nemzetiségek jogai nemzetközi jogerőre emelkedtek.

A kisebbségi jogok betartásának ellenőrzését a szerződés tizenkettedik szakasza a Nemzetek Szövetsége Tanácsára bizza, A Tanács bármelyik tagjának M megvan az a joga, hogy a Tanács figyelmét e kötelezettségek valamelyikének megsértésére vagy megsértésének veszélyére felhívja. Ha ez megtörténik, a Tanács oly módon járhat el és olyan utasításokat adhat, amelyek az adott

1) A Nemzetek Szövetsége Tanácsának tagjai az alapokmány szerint állandóak és választottak. Az előbbiek a Szövetséges és Társult Föhatalmak, vagyis az Egyesült Államok. Franciaország, Olaszország, Japán és Nagy-Britti^nia. Ezek mellett a közgyűlés né^y tanácstagot választ meghatározott időre. A közgyűlés többségének hozzájárulásává! a Tanács új állandó tagokat jelölhet ki és a választott tagok számát is felemelheti (4. art. 1, 2 §§.) A Tanács élt is ezzel a jogával és tizenhat év alatt összetételében számos változást eszközölt. Az Egyesült Államok nem léptek be a Nemzetek Szövetségébe, a tanácstagságot sem vállalták s igy 1920 szeptember 8-ig a Tanács négy állandó és négy választott taggal működött, amikor a locarnói szerződés következtében Németország belépett a Szövetségbe és állandó tanácstagságot kapott. Nyolc évig kilenc taggal működött a Tanács, amikor 1934 szeptember 18-án francia kezdeményezésre a Szovjetunió is állandó tagságot nyert a Tanácsban s igy az állandó tagok száma a maximumot, hatot érte el, míg a választott tagok száma négy maradt. 1933 folyamán Japán és Németország a mandzsuriai konfliktus, illetve Hitler uralomra jutása után egymásután hagyják el a Nemzetek Szövetségét s igy a Tanácsnak ma csak négy állandó tagja van (Nagy- Brittania, Franciaország, Olaszország és a Szovjetunió), a választott tagok számát azonban 1933—36-ig kilenc, illetve ideiglenesen tizre emelték, ma tehát a Tanács tizennégy taggal működik. Eománia képviselője 1926—1929-ig volt és 1935—1938-ig van változó tanácstagnak megválasztva. Magyarország eddig még sohasem jutott tanácstagsághoz,