Hitel, 1936 (1. évfolyam, 3. szám)

1936 / 3. szám - Fogarasi Géza: Románia külkereskedelme

Románia kütkereskedeíme

185

területének. A kiviteli adatokkal szemben a behozatal a növényvilág csoportjánál 4,185 millió lejt tett ki, ez arra enged következtetni, hogy a mezőgazdasági termelés és a termékeket feldolgozó iparágak még mindig annyira fejletlenek, hogy a belföldi szükségletet sem tudják ellátni, így példának okáért a növényi textilfélék behozatala — még a nagy korlátozások ellenére is — 2.685 millió lej értéket képvisel. Kétségtelen, hogy ennél a legfontosabb tételt a gyapotbehozatal teszi, s ezen nem lehet változtatni, hiszen gyapotot az országban csak egyes vidékeken és elenyésző kis mennyiségben lehet termelni. Jelentős összeget képvisel azonban a lenfonalak és cérnák, továbbá a len- és kender- vásznak behozatala is> amit a len- és kendertermelés, valamint az ezzel kapcsolatos feldolgozó ipar megfelelő fejlettsége mellett ki lehetne küszöbölni. A román papiripar sem elég fejlett, főként a finomabb papirfélékből még mindig behozatalra szorulunk. Érdekes, hogy a gyümölcsök és a gyarmatáruk tételénél a behozatal (479 millió lej) szinte kétszer nagyobb, mint a kivitel (241 millió lej). A gyümölcstermelés szempontjából Románia rendkívül kedvező körülményekkel van megáldva, mégsem tud annyi gyümölcsöt kivinni, amennyivel legalább gyümölcs- és gyarmatáru-behozatalát fedezni tudná. A gyümölcskivitelnek több mint felét a dió teszi ki, melynek csomagolása és szállítása aránylag könnyű, ellenben más gyümölcsfajtáknál, melyeknél a kiválasztás, csomagolás és szállítás nagyobb gyorsaságot és szakértelmet kíván, a kivitel aránylag nagyon gyenge. Az ital-behozatal kis számokkal szerepel, de éppen olyan kis értéket képvisel a kivitel is, pedig az ország talaja és éghajlata nagyon kedvező kitűnő borok és italok készítéséhez szükséges gyümölcsök termelésére.

Az ásványvilágnál, — amint már előbb is említettük — a legnagyobb tételt a kőolajkivitel képviseli. Ennek kilenc milliárdot megközelítő összegét követi messze lemaradva az ásványvizek és sók tétele (25 millió lej), majd a vas és vasárúk (18 millió lej) — itt főképpen ócskavasra kell gondolnunk, — majd következik a földek és kövek rovata (14 millió lej), a többi tételek már 5 millió lejen alul vannak. Akárcsak a kivitelnél, a behozatalnál is az ásványvilág szerepel a legnagyobb összeggel (4,844 millió lej). Ennek főbb tételeit az alábbiakban adjuk;

Behozatal:

Vas és vasárúk*)

............................................. 1,850 millió lei

Készülékek, gépek, motorok........................ 1,627 „ „

Más fémek és metaloidok

............................. 477 „ „

Járművek........................................................ 303 „ „

Földek, kövek s ezekből készült cikkek **).. 276 „ „

j^sványi fűtőanyagok“*) ............................. 102 „ „

Üvegárúk........................................................ 77 „ „

Optikai műszerek ........................................ 68 „ „

A többi tételek 50 millió lejnél kisebb összeggel szerepelnek,

*) Ezek főleg félgyártmányok. — **) Porcellán, chamotte, stb. — Ezek

főleg finomabb kőszén-felék és melléktermékeik.