Hitel, 1936 (1. évfolyam, 3. szám)
1936 / 3. szám - Fogarasi Géza: Románia külkereskedelme
186 Dr. Fogarasi Géza A különféle összetett termékek csoportjánál a 89 millió lejes kivitellel szemben a 806 millió lejes behozatal áll. Megemlítésre méltó, hogy Románia 1935-ben 87 millió lej értékben szállított külföldre vegyianyagokat és gyógyszereket. A behozatalnál is a csoport tételei közül ez szerepel a legnagyobb összeggel (452 millió lej), a festékek és lakkok 290 millió lejt képviselnek, a robbanó anyagok 46 millió lejt és az illatszerek 26 millió lejt. Ennek a csoportnak csak ez a négy tétele van. A külkereskedelmi statisztika fentebbi részletezéséből arra a megállapításra juthatunk, hogy az ország kőolaj-termelése sok gondtól menti meg a kereskedelmi politika irányitóit, A kőolaj úgynevezett „aranyáru", amelyet a nyugati piacokon is kisebb- nagyobb hullámzásokkal mindig el lehetett helyezni, sőt még a leszegényedett középeurópai és Balkán-államok is — nagy nehézségek árán ugyan — nemes-devizával fizették és fizetik, legalább is bizonyos hányadban, Az ország kivitelének most már több mint felét teszi ki, mert a gabona és fakivitel, valamint más mezőgazdasági termékek kivitele a válság óta nagyon visszaesett, viszont a kőolaj-kivitel a háborús feszültség miatt még emelkedett. A kőolaj a válság éveiben úgyszólván megmentője volt az ország gazdasági életének. TRANSYLVÁNIA KÜLKERESKEDELMI SZEREPE Ha most Románia külkereskedelmét országrészünk szempontjából vizsgáljuk, a behozatalt illetőleg nehéz megállapítanunk, hogy a külföldről bekerülő árukat milyen arányban fogyasztja az egyes országrészek lakossága. Ez elsősorban az illető lakosság anyagi viszonyaitól függ. A termelési eszközök közül azonban egészen bizonyosan többet hoz be külföldről az Ókirályság, mert az utóbbi időben az új iparvállalatok túlnyomó részét az Ókirályságban s elsősorban Bucure§tiben állították fel. Hasonlóképpen az építkezések is ott sokkal nagyobb méretűek. Viszont kétség sem fér hozzá, hogy kivitelben országrészünk területéhez, lakosságához és természeti adottságaihoz viszonyítva aránytalanul kis mértékben részesül. Elsősorban a kivitel több mint felét kitevő kőolaj teljesen az Ókirályságból kerül ki, A kivitel második tételénél, a gabonanemüeknél is aránylag csekély a részesedése. Ez bizonyos fokig természetes is, mert nagy gabonatermö vidékek csak a nyugati részeken és a folyók völgyeiben vannak. Ezenkívül az Ókirályságnak a gabona-kivitelben való részesedését megnöveli az a tény, hogy ott még jelentős mennyiségben maradtak meg nagybirtokok, melyek alkalmasabbak a nagybani gabonatermelésre, A fakivitelben sem veszi ki a részét Transylvánia megfelelő arányban, mert például éppen a székely vidékeken a fatermelés, piacok hiányában, nagyon visszaesett. Tőlünk inkább a középeurógai piacok felé szállítanak fát, az Okirály- ságból és Bukovinából a brailai, galaci és konstancai kikötőkön