Hírünk a Világban, 1962 (12. évfolyam, 1-3. szám)
1962 / 2-3. szám
Hírünk a világban 9 — A fizikus és biológus együttműködésére az adott alkalmat, hogy újabban a biológia egyre több olyan problémával foglalkozik, amelyekre csak a kvantumfizika “szubmolekuláris” folyamatai deríthetnek fényt. Ilyen kérdés az energiavándorlás organikus anyagokban, melyre egyik legjobb példa a fotoszintézis. Az ún. fotoszintetikus egység (quantosome) mintegy 250 klorofilmolekulából és egy a molekulák közé beágyazott energia-hasznosító kisebb egységből (quantotrope) áll. A Nap sugárzásának egy energia-kvantumát a klorofilnrolekulák egyike nyeli el s az energia nagy hasznosítással (kb. 75%) eljut a quantotropehoz, ahol fotoszintézisre felhasználódik. Hogyan történik az energiavándorlásnak ez a folyamata a klorofil-molekulák között? Szükséges ehhez, hogy a klorofil-mulekulák periodikus rendezettségben legyenek jelen, mint egy kristály-rácsban? A kérdés kvantumelméleti vizsgálata megmutatta, hogy az energiaátvitel rezonancia által történik. A kvantumot elnyelő molekula maga körül elektromágneses teret létesít, hasonlóan egy rádióantennához. A környezetben lévő klorofil-molekulák vevő antennaként szerepelnek. A kvantumelmélet nyelvére fordítva ez azt jelenti, hogy az energia gyorsan delokalizálódik a klorofil-molekulák között. Ebből a delokalizált energiamezőből táplálkozik a quantotrope, mely az energiát irreverzibilisen magába gyűjti, abszorbeálja. Az elmélet megmagyarázza a nagy hatásfokot és arra enged következtetni, hogy a molekulák rendezettségére nincs szükség: a természet a feladatot a legegyszerűbb módon valósítja meg. — Professzor úr kutatásait a fotoszintézisre vonatkozólag be is fejezte? — Az elkövetkező nyáron folytatni fogom az energiavándorlás vizsgálatát. Közben Szent- Györgyi intézetében kísérleti munka folyik az elméletből vont következtetések ellenőrzésére. Megköszönjük az értékes felvilágosításokat s miközben elbúcsúzunk Bay Zoltántól, újra arra gondolunk, hogy a pár nagy s békésen fejlődött nyugati nemzeten kívül nincs még egy nép, mely a szabad világnak az elsővonalbeli tudósok olyan garnitúráját tudta volna kiállítani, mint a háborúktól, forradalmaktól, idegen megszállásoktól, fél- s egész diktatúráktól megkínzott magyarság. , , BARTÓK MELBOURNEBEN A nyári (február 8-17) melbournei zenei fesztivál után — melyen a Zenekari Concerto, a Hegedűverseny, a Harmadik Zongoraverseny, a “Két kép”, a Táncszvit és a Zene vonósokra, ütőkre és celestára szerepelt — Yehudi Menuhin játszotta három hangversenyen (február 24, 27 és március 1) a Bartók-hegedűversenyt, majd május 15-én és 26-án a Magyar Vonósnégyes adta elő — a Musica Viva Society rendezésében — mind a hat Bartók-kvartettot. (A Deutsche Grammophongesellschaft kiadásában nemrég jelent meg előadásuk lemezen is, melyről az American Record Guide azt írta 1962. decemberi számában, hogy bár a Juilliard-kvartett játéka sok tekintetben még ma is felülmúlhatatlan, de ami a lírai bájt és magyar ízt — “idiomatic flavor” — illeti, “a dallamosabb részekben a Magyar Vonósnégyest egyetlen más együttes sem előzi meg. Ezért a magyarok előadását a romantikus első vonósnégyes legnagyobb részében, az ötödik éjszaka-zenéjében és a csodálatos hatodikban, majdnem az egészben, a legjobban szeretjük.”) Az ausztráliai Bartók-kultuszt bizonyítja, hogy Melbourneben “Béla Bartók Society of Australia” működik, melynek alapítója és elnöke Edvi-Ulés István. A társaság működéséről a Canon zenei folyóirat 1962 márciusi száma részletes ismertetést közöl. Edvi-Illés számos előadást tartott Ausztráliában Bartókról és — maga is Bartók-tanítvány — Bartók dalait adta elő számos hangversenyén. "Hungarian Who's Who in America" A fenti címmel nagyszabású “ki-kicsoda” készül az Amerikában élő s elsősorban egyetemet végzett magyarokról a Magyar Egyetemi Szövetség (Alumni) égisze alatt. Már jóval több mint tízezer személy adatait szedték össze, sőt szedték ki. Az egyetemi végzettségűeken kívül a művészet, irodalom, sport, üzleti élet vagy jótékonyság terén kiemelkedő személyek életleírását is közli majd a kötet. A könyv indexében kultúrintézmények, magyar újságok, szakmai és társadalmi egyesületek listája is szerepelni fog. A könyv árából bevett összeg egyötödét a Szerkesztőség a Magyar Egyetemi Szövetségnek adja át jótékony célú felhasználásra, maradandó magyar kultúrmunkák támogatására.
