Hirünk a Világban, 1959 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1959-11-01 / 6. szám

Hirünk a Világban 5 Magyar zene Amerikában A magyar zene és előadóművészek újabb bódításairól adunk hírt az alábbi hasábokon az elmúlt két évről. VERESS SÁNDOR-BEMUTATÓ « Ennek a vidéknek hivatásos zenészei és énekesei 1959.IX.8-án mutatták be elő­ször Amerikában Veress Sándor, magyar zeneszerző zenekari művét, a “ Thre­­nos ”-t » — írja a Musical America (1959. X.) a peoriai premierről. « A mű erdélyi sirató énekekre van felépítve és élénk, ra­gyogó s mélyen megindító. A monoton dobütések, melyek az egész művet aláfes­tik, hatalmas klimaxig fokozódnak, majd távolodnak, míg végül semmivé fosz­­lanak. » « A magyar szerző alkotása — írja a Peoria Journal-Star (1959.IX.13.) — 1945- ben íródott hazája háborúban elesettjei tiszteletére; félelmetes képet rajzol a há­borús pusztulásokról. Gyászének a mega­lázott Magyarország felett. A tragédia kemény hangjai szólnak belőle. Bizonyos értelemben harci zene —• rombadőlt fal­vak, még füstölgő épületek és hajlékta­lan emberek harci zenéje. De Csajkovsz­­ki « Pathétique »-jével ellentétben nem végződik végső kétségbeesésben, mert a tympanon a szívdobogás lüktetését il­lusztrálja, amint a mű kimerült, de bá­gyadtan reménykedő fináléban hal el. A « Threnos » mélyen megindító alkotás. Magával ragadó erejével és gazdag vizuá­lis fantáziájával bizonyára széleskörű méltánylásra talál az amerikai hangver­senydobogókon. » SZIGETI JÓZSEF A nagy magyar hegedűművész műkö­déséről alább közlünk néhány adatot: 1959.VII.8-án New Yorkban Brahms hegedűversenyét játszotta. A New York Times szerint « felfogása emelkedett volt és méltóságteljes », bár technikailag nem kifogástalan volt a játéka. Előző év január 4-én a kaliforniai ma­gyar bencés iskola javára adott hangver­senyt San Franciscóban. Áprilisban Bloomingtonban (Indiana) és Pittsburgh­­ban játszott. Ugyanebben az évben európai hangver­­senykörútja során Brüsszelben, a világ­­kiállítás idején rendezett Ysaye-centená­­riumi koncerteken — Isaac Stern, Nat­han Milstein és Béri Senofsky mellett — Szigeti volt az egyik est szólistája. Au­gusztus 20 és szeptember 8 közt Pablo Casals-szal és Végh Sándorral együtt a zermatti nyári zenei akadémián tanított. Utána résztvett az Empoliban rendezett Busoni-ünnepségeken, majd Bolzanoban, Spanyolországban és Svédországban adott koncertet. A Philharmonia Hungarica első évfor­dulóján, 1958.V.3-án, a Bécsben rendezett ünnepi hangversenyen Szigeti volt a szó­lista. « Volt valami mélyen szimbolikus a hangverseny a műsorszámában; — írja a Magyar Híradó (1958.VI.7.) — a fiatal magyar zenésznemzedék tagjaiból ala­kult zenekarral Szigeti József adta elő Brahms hegedűversenyét. A nagy nemze­dék egyik legkiemelkedőbb képviselője, Bartók Béla barátja és munkatársa: a világhírű Szigeti József. » A Neue Tageszeitung (1958.VI.13.) ezt írta a hangversenyről: « Magas és ritka vendég érkezett körünkbe: Szigeti József. Ma már a világ hegedűművészei közt az idősebb generációhoz számít, azonban Brahms-versenye nem hagyott kétséget aziránt, mekkora művésszel van dolgunk. Hangjának tisztasága a magasabb fek­vésekben, a megragadó espressivo, mely Szigetinél mindig egy “ affetuoso ” volt: mindezek a tulajdonságok, melyeket annyiszor csodáltunk meg nála, nyomják rá a bélyegüket ennek a nagy hegedűs­­nék a személyiségére ma is. » KONDOROSSY LÁSZLÓ A Clevelandben élő magyar zeneszer­zőről gyakran írnak az amerikai zenei lapok. 1958 márciusában két zenei ma­gazin is, a Musical Courier és a Musical

Next

/
Thumbnails
Contents