Hirünk a Világban, 1959 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1959-11-01 / 6. szám

6 Hírünk a Világban Leader címlapján hozta Kondorossy arc­képét. Mindkét lap cikket is közöl róla. Bőven tárgyalják életét és működését. Kiemelik, hogy « külön érdeme, hogy ket­tő kivételével mind a tíz operája egyene­sen angol szövegre készült, annak elle­nére, hogy nem beszélt angolul Ameri­kába érkezése előtt » (Musical Courier), továbbá, hogy « Kondorossy gyors ütem­ben csatlakozik Amerika legkiemelke­dőbb zeneszerzőinek és karmestereinek sorához; zenekari, s hangszeres műveit és dalait az egész országban jólismert mű­vészek adják elő, akik a melódia és a mo­dern stílus kombinációját keresik. » (Mu­sical Leader). Kondorossy Pozsonyban született az első világháború idején. Már korán kez­det el hegedülni tanulni s első kompozí­ciója 16 éves korában született (« Ein Kleiner Probier Marsch »). Zenei tanul­mányait a budapesti Zeneakadémián vé­gezte Siklós Albert alatt. A második vi­lágháború előtt megszervezte a Budapesti Kis Szimfonikus Zenekart — Írja a Mu­sical Courier — melynek karnagya is lett, de ez a zenekar nem volt hosszúé­letű. 1943-ban készült el első szimfóniája, azonban előadására nem kerülhetett sor, mert a kézirat elégett a háború alatt. Másik nagy műve, a « Liau-Ho Partján », 1940-ben lett bemutatva a Budapesti Hangverseny Zenekar előadásában. A há­ború alatt írta első operáját, a « Fél­hold »-at is. 1945 óta Németországban élt, ahol műveinek kb. 35%-át szerezte. Ze­néjét sokat játszották Németország-szer­­te. 1951-ben jött az Egyesült Államokba, 1956-ban lett amerikai állampolgár. 1953- ban szervezte meg későbbi feleségével az « American New Opera Theater Socie­ty »-t. 1958-ban pedig a « Little Chamber Music Society »-t alapította meg. Művei­nek 60%-át már Amerikában írta. « Kon­dorossy zenéje — írja a Musical Leader — valahol az utóromanticizmus-ban kezdő­dik és elnyúlik egészen az atonalitásig — de ritkán. Legtöbb művében van magyar elem. De az független Bartóktól és Ko­dálytól, egyénileg épül fel. Bár amióta Amerikába jött, szerzeményei amerikai ízlés-elemeket is tartalmaznak, sőt néha jazz motívumokat is... Idén lesz 43 éves és már befejezte 93-ik opusát. » Szerzői estjét 1959.V.18-án rendezte meg új zongora s csellóműveiből és dalai­ból. Don Brown amerikai zeneszerző többek közt ezt írta az estről: « Mindig állandó kérdés egy zeneszerző teljes estén előadott műveinél, hogy melyi­ket szeressük a legjobban. A Kondorossy­­esten számomra nem volt nehéz a válasz­tás, mert én mindegyiket szerettem. » (Délamerikai Magyar Hírlap, 1959.VI.28.) Kondorossy irodalmi tevékenységet is folytat. A Fine Music 1958.XI.2-i számá­ban « Haydn magyar volt? » címmel je­lent meg érdekes cikke. HERZ OTTÓ VILÁGTÚRÁI A neves magyar zongoraművész, a New York College of Music al elnöke és tanára, az elmúlt években több földkörüli utat tett meg William Warfield híres bariton­nal, mint annak zongorapartnere. Az el­ső két túrát a State Department kere­tében működő International Cultural Exchange Program rendezte. 1956 augusztus-decemberében 38 kon­certet adtak a következő országokban: Libéria, Ghana, Nigéria, Belga Kongó, Dél-Rhodézia, Tanganyika, Uganda, Ke­nya, Abesszínia (Addis Abebában mind ketten egy-egy aranyérmet kaptak Hailé Szelasszié császártól), Libanon (Beirut), Izrael (Tel Aviv, Jeruzsálem és Haifa), Törökország (Ankara és Isztanbul), Ju­goszlávia (Belgrád, Zágráb és Titográd), Görögország (Athén), Ausztria (Bécs), Né­metország és Svédország. 1958 január-márciusában 28 hangver­seny szerepelt a műsorukon: Perzsia, Pa­kisztán, India, Burma, Sziám, Vietnam, Formóza, Singapore, Malája, Hongkong, Fülöp-szigetek, Japán. 1958 június-augusztusában 22 koncert: Ausztráliában, az Australian Broadcas­ting Corporation meghívására, mind a hat államban. Az utolsó négy hangver­seny, négy különböző műsorral, Sydney­ben volt, augusztus 16-23 közt. Utána Zürichen át a brüsszeli világkiállításra siettek, ahol az amerikai pavilonban szeptember 1-én koncerteztek.

Next

/
Thumbnails
Contents