Hirünk a Világban, 1959 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1959-07-01 / 4-5. szám
2 Bibliográfia ben megjelenőkkel kapcsolatban igyekezzünk valahogy ugyanúgy eljárni, mint ez otthon és minden civilizált országban történik, vagyis egy, az államhatalomra támaszkodó törvény kötelező ereje nélkül is önkéntesen hozzunk létre egy «külföldi magyar nemzeti könyvtárat ». Ebbe aztán, mint a külföldi magyarság és magyamyelvűség könyvmúzeumába, minden külföldön megjelenő magyarnyelvű könyv (és nagyon kívánatos lenne, hogy a magyarvonatkozású idegennyelvű könyvek is!) valamilyen önként vállalt «kötelespéldány-törvény » alapján befutna és ott megőrzést találna. A jelen összeállítás a fenti elgondolás alapján megindítja a második világháború után külföldön (a szovjet által leigázott és egyéb kommunista országok kivételével) megjelent magyarnyelvű könyvek és egyéb önálló kiadványok bibliográfiájának a közzétételét. Ez az első jegyzék korántsem teljes és csak azokat a külföldi magyar könyveket tartalmazza, amelyek a firenzei egyetemi könyvtár magyar tagozatába 1959 októberéig befutottak, vagyis a megjelent műveknek mindössze kb. egy harmadát öleli fel egyelőre. Hogy a teljes bibliográfia elkészíthető legyen, felkérünk tehát minden kiadót vagy szerzőt, hogy a firenzei magyar intézetnek (címe: Istituto Ungherese, Universitá degli Studi, Firenze, Piazza di San Marco, 4, Italia) szíveskedjenek beküldeni mindazokat a már megjelent vagy a jövőben megjelenő önálló műveket, amelyek ebben az első jegyzékben még nem szerepelnek (vagyis nincsenek még meg), hogy adataikat fel lehessen venni és a következő jegyzékekben közzé lehessen tenni. A « Magyar írás idegenben » c. rovatban, amelyből majd a külföldi magyarság «nemzeti bibliográfiája» fog kinőni, a jövőben is csak olyan munkákat veszünk fel, amelyeket kézbe vettünk,vagyis amelyek a firenzei egyetemi magyar könyvtárban ténylegesen megvannak. Egy ilyen bibliográfia és az ezzel kapcsolatos külföldi magyar könyvmúzeum nemcsak a magyar kultúra külföldi terjesztését szívükön viselőknek az ügye, hanem íróknak, szerzőknek, kiadóknak is egyformán érdeke, hogy írásaik, illetve kiadványaik egy, a lehetőség szerint teljességre törekvő jegyzékben szerepeljenek. Mivel pedig a firenzei egyetemi magyar könyvtárban a második világháború után külföldön megjelent magyarnyelvű könyveknek egy jelentős része összegyűjtve és katalogizálva már együtt van, ésszerű lenne, hogy a külföldi magyarság könyvmúzeumát, ahol a külföldön megjelenő magyarnyelvű könyvek mind megtalálhatók, közmegállapodással is Firenzében létesítsük, illetve fejleszszük tovább, és a kiadók, illetve szerzők ide küldjék be a megjelent vagy megjelenő műveiket. Ezekről aztán minden év végén rendszeres tudományos összeállítás jelenik meg. Ezt a gyűjtési munkát most kell elkezdeni, mert később a külföldi magyar kiadványoknak egy nagy része már nem lesz fellelhető. Kívánatos lenne azonban, hogy Európán kívül még másutt is működjenek ilyern külföldi magyar nemzeti könyvtárak, és legalább Északamerikában az Egyesült Államokban egy másik, és esetleg Délamerikában, talán Braziliában, egy harmadik is létesüljön olyan már meglévő könyvtárak vagy intézmények mellett, ahol már jelentősebb gyűjtemény van a külföldön megjelent magyarnyelvű könyvekből és amelyeknél nem áll fenn a veszély, hogy valamilyen módon az otthon jelenleg uralkodó rendszer birtokába kerülnek és megvan a biztosíték arra is, hogy a könyvtárt kezelő személy halála vagy az intézményt fenntartó szervezet megszűnte után sem szóródik szét a könyvtár. Ilyenformán a külföldi magyar kiadóknak, illetve szerzőknek három darab «kötelespéldányt» kellene megküldeniök a három világrész magyar könyvmúzeumai részére. Emberi számítás szerint talán így biztosítva lenne, hogy kiadványaik, illetve írásaik közül legalább néhány példányt át lehet menteni és átadni az utókornak, mint a je-
