Hirünk a Világban, 1959 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1959-07-01 / 4-5. szám

Bibliográfia 3 enlegi emigrácó és külföldi magyarság nunkájának és kulturális teljesítmé­­íyeinek a bizonyítékát. Mivel a most meginduló jegyzék eb­ien a kezdeti formájában nemcsak pusz­­án könyvészeti-könyvtári célokat kíván izolgálni, hanem arra a kérdésre is vá­­aszt akar adni, hogy milyen területe­den mit végzett a külföldi magyar könyv­kiadás, szükségesnek látszott, hogy íz anyagot ne egyszerűen betűrendben soroljuk fel, hanem bizonyos csoporto­dat létesítsünk a könnyebb áttekinthe­­;őség kedvéért, és hogy meg tudjuk ál­­apítani, melyek a szigorú értelemben lig, amig az összes külföldi magyar­­diadványok, vagyis mik a tényleges kul­­;urális teljesítmények. Nem tekinthetők a külföldi magyar kultúra új eredményé­lek az otthon már egyszer megjelent nunkáknak a külföldi utánnyomatai és az degen nyelvekből való fordítások, ame­­yeket két külön csoportba vettünk fel. \mi ezen a két csoporton felül megma­rad, az már úgy tekinthető mint a ma­gyar szellem külföldi terméke. A kül­földön született eredeti magyar írásokon lelül aztán újabb alcsoportokat létesí­tettünk, hogy a kiadói tevékenységnek is az olvasó közönség érdeklődésének íz irányai jobban előtűnjenek. Mindad­dig, amig az öszszes külföldi magyar­nyelvű kiadványok nincsenek összegyűjt­se, feleslegesnek látszik bármilyen tu­dományos könyvtári rendszerezés vagy i tizedes rendszer alapján való besoro­lás. Erre később kerülhet sor. Természetesen a jelenlegi alcsoportok­ra való felosztás egyéni és önkényes, hisz az egyes al- és főcsoportok között éles határvonalat ilyen szempontok mel­lett nem lehet húzni. Például egy kül­földön megjelent magyar irodalmi an­tológia úgy is tekinthető mint külföldi ujranyomata az otthon már megjelent alkotásoknak, viszont az antológia válo­gatási és szerkesztési szempontjai két­ségtelenül a külföldi magyarság igényeit tükrözik vissza; egy irodalmi antológiát tekinthetek szépirodalmi-szórakoztató í­rásnak, de ugyanakkor irodalomtörténeti dokumentum jellege miatt a tudományos művek közé is sorolhatnám azt; így a legutóbbi évtizedek történeti eseményei­vel foglalkozó munkákat a « politikai írá­sok» c. rovatba vettük fel, hisz egysége­sen kialakult véleményről, objektiv tör­ténelmi szemléletről velük kapcsolatban még nem beszélhetünk, ami indokolttá tenné, hogy ezeket a műveket a «tudo­mányos írások » c. alcsoportba soroljuk be, és így tovább. Hangsúlyozzuk, hogy a jegyzék összeállításában semmiféle cél­zatosság nincs, az semmiféle gyűjtési irányt vagy politikai igazodást nem tükröz vissza, abból mindössze csak az tűnik ki, hogy mely kiadók illetve szerzők tud­tak a firenzei magyar könyvtár létezé­séről és tartották szükségesnek írásaikat, illetve kiadványaikat oda megküldeni, amelyeket ezúttal is köszönettel és nyil­vánosan nyugtázok. Pálinkás László (Firenze) IRODALMI ÚJSÁG A magyar írók lapja 14 St. George St. London, W. 1. Előfizetési díj egy évre 5 $ Kónya Én ismerem a honvágy kín- Lajos: jait még gyermekkoromból, engem semmi kincs tündöklő vágya el nem csalna innét. A némaság a legszörnyűbb bilincs S a költő néma, hogyha kiszakítják a nyelv-közösség meghitt melegéből... (1955).

Next

/
Thumbnails
Contents