Hirünk a Világban, 1959 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1959-07-01 / 4-5. szám
Bibliográfia 3 enlegi emigrácó és külföldi magyarság nunkájának és kulturális teljesítméíyeinek a bizonyítékát. Mivel a most meginduló jegyzék ebien a kezdeti formájában nemcsak puszán könyvészeti-könyvtári célokat kíván izolgálni, hanem arra a kérdésre is váaszt akar adni, hogy milyen területeden mit végzett a külföldi magyar könyvkiadás, szükségesnek látszott, hogy íz anyagot ne egyszerűen betűrendben soroljuk fel, hanem bizonyos csoportodat létesítsünk a könnyebb áttekinthe;őség kedvéért, és hogy meg tudjuk álapítani, melyek a szigorú értelemben lig, amig az összes külföldi magyardiadványok, vagyis mik a tényleges kul;urális teljesítmények. Nem tekinthetők a külföldi magyar kultúra új eredményélek az otthon már egyszer megjelent nunkáknak a külföldi utánnyomatai és az degen nyelvekből való fordítások, ameyeket két külön csoportba vettünk fel. \mi ezen a két csoporton felül megmarad, az már úgy tekinthető mint a magyar szellem külföldi terméke. A külföldön született eredeti magyar írásokon lelül aztán újabb alcsoportokat létesítettünk, hogy a kiadói tevékenységnek is az olvasó közönség érdeklődésének íz irányai jobban előtűnjenek. Mindaddig, amig az öszszes külföldi magyarnyelvű kiadványok nincsenek összegyűjtse, feleslegesnek látszik bármilyen tudományos könyvtári rendszerezés vagy i tizedes rendszer alapján való besorolás. Erre később kerülhet sor. Természetesen a jelenlegi alcsoportokra való felosztás egyéni és önkényes, hisz az egyes al- és főcsoportok között éles határvonalat ilyen szempontok mellett nem lehet húzni. Például egy külföldön megjelent magyar irodalmi antológia úgy is tekinthető mint külföldi ujranyomata az otthon már megjelent alkotásoknak, viszont az antológia válogatási és szerkesztési szempontjai kétségtelenül a külföldi magyarság igényeit tükrözik vissza; egy irodalmi antológiát tekinthetek szépirodalmi-szórakoztató írásnak, de ugyanakkor irodalomtörténeti dokumentum jellege miatt a tudományos művek közé is sorolhatnám azt; így a legutóbbi évtizedek történeti eseményeivel foglalkozó munkákat a « politikai írások» c. rovatba vettük fel, hisz egységesen kialakult véleményről, objektiv történelmi szemléletről velük kapcsolatban még nem beszélhetünk, ami indokolttá tenné, hogy ezeket a műveket a «tudományos írások » c. alcsoportba soroljuk be, és így tovább. Hangsúlyozzuk, hogy a jegyzék összeállításában semmiféle célzatosság nincs, az semmiféle gyűjtési irányt vagy politikai igazodást nem tükröz vissza, abból mindössze csak az tűnik ki, hogy mely kiadók illetve szerzők tudtak a firenzei magyar könyvtár létezéséről és tartották szükségesnek írásaikat, illetve kiadványaikat oda megküldeni, amelyeket ezúttal is köszönettel és nyilvánosan nyugtázok. Pálinkás László (Firenze) IRODALMI ÚJSÁG A magyar írók lapja 14 St. George St. London, W. 1. Előfizetési díj egy évre 5 $ Kónya Én ismerem a honvágy kín- Lajos: jait még gyermekkoromból, engem semmi kincs tündöklő vágya el nem csalna innét. A némaság a legszörnyűbb bilincs S a költő néma, hogyha kiszakítják a nyelv-közösség meghitt melegéből... (1955).