Hirünk a Világban, 1959 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1959-07-01 / 4-5. szám

III. évfolyam 4-5 szám. 1959, julius-október BIBLIOGRÁFIA A HÍRÜNK A VILÁGBAN MELLÉKLETE MAGYAR ÍRÁS IDEGENREN Számvetés és Tervek Az emigrációt, illetve általában a kül­földi magyarságot, gyakran és különböző Dldalról vádolják azzal, hogy nem telje­síti hivatását a magyar kultúra ápo­lása és terjesztése terén. Hogy ezek a vádak valóban megállanak-e vagy sem, azt csak akkor tudjuk tárgyilagosan, el­dönteni ha előbb « sine ira et studio » számot adunk arról, hogy milyen ma­gyarnyelvű írások jelentek meg külföl­dön, vagyis összeállítjuk a külföldön megjelent önálló kiadványok (könyvek, füzetek, stb.) bibliográfiáját, teljesen füg­getlenül attól, hogy milyen tartalommal, kinek a kiadásában és milyen politikai céllal jelentek meg, szerzőjük külföldön él-e vagy már meghalt, politikai emigráns vagy egyszerűen kivándorló. Magyarországon bármilyen nyelven megjelenő valamennyi könyv az Orsz. Szé­chenyi Könyvtárban taláható meg és jegyzéküket a Széchenyi Könyvtár a « Magyar Nemzeti Bibliográfiá »-ban teszi közzé. Ezt a munkát azért tudja el­végezni, mert az úgynevezett kötelespél­dány- törvény alapján minden Magyar­­országon előállított nyomdaterméket töb­bek között a Széchenyi Könyvtárba is beküldenek. A budapesti nemzeti könyv­tár azonban se a múltban nem gyűjtötte, se a jelenben nem gyűjti intézményesen és rendszeresen az ország határain kívül megjelenő könyveket és időszaki sajtó­termékeket, azokról pontos bibliográfiai jegyzéket nem ad ki, holott kétségtelen, hogy ezek a kiadványok is a magyar kultúra kisugárzásai, tehát ezeket is a magyar nemzetnek mint e kultúra hor­dozójának kellene összegyűjtenie és nyil­vántartania. A második világháború előtt magyar­­nyelvű könyvek külföldi rendszeres kia­dásáról alig lehet beszélni. Illetve ez csak éppen egynéhány országra szorít­kozott, ahol aránylag nagyobbszámú ma­gyar bevándorló élt, és így ezeknek a gyűjtése se különösebb nehézséget nem okozott, se különösebb jelentőséggel nem bírt. Ma a helyzet azonban teljesen meg­változott: az öt világrész csaknem min­den országában élnek magyarok, néhol százezres tömegekben, és ezek szellemi igényeinek a kielégítésére sokhelyütt mű­ködnek magyar nyomdák és kiadók. A második világháború után külföldön meg­jelent magyarnyelvű művek száma ma már talán az ezret is eléri. Jelentős mennyiség ez már most is, amely túlha­ladja a korábbi elszigetelt kezdeménye­zések kereteit. Kétségtelen viszont az is, hogy ezek a kiadványok a maguk összes­ségében az egyetemes magyar kultúra részei, annak egy külön fejezetét alkot­ják és a jövőben fontos kultúrtörténeti dokumentumok lehetnek, tehát a velük kapcsolatos gyűjtési és megőrzési mun­kát a nemzet külföldön élő részének kell vállalnia és megszerveznie. Ezért okvet­lenül szükséges, hogy egyrészt a már eddig megjelent kiadványokat, amennyi­ben még lehetséges, öszegyüjtsük és jegy­zéküket közzétegyük, másrészt a jövő­

Next

/
Thumbnails
Contents