Hirünk a Világban, 1959 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1959-07-01 / 4-5. szám
III. évfolyam 4-5 szám. 1959, julius-október BIBLIOGRÁFIA A HÍRÜNK A VILÁGBAN MELLÉKLETE MAGYAR ÍRÁS IDEGENREN Számvetés és Tervek Az emigrációt, illetve általában a külföldi magyarságot, gyakran és különböző Dldalról vádolják azzal, hogy nem teljesíti hivatását a magyar kultúra ápolása és terjesztése terén. Hogy ezek a vádak valóban megállanak-e vagy sem, azt csak akkor tudjuk tárgyilagosan, eldönteni ha előbb « sine ira et studio » számot adunk arról, hogy milyen magyarnyelvű írások jelentek meg külföldön, vagyis összeállítjuk a külföldön megjelent önálló kiadványok (könyvek, füzetek, stb.) bibliográfiáját, teljesen függetlenül attól, hogy milyen tartalommal, kinek a kiadásában és milyen politikai céllal jelentek meg, szerzőjük külföldön él-e vagy már meghalt, politikai emigráns vagy egyszerűen kivándorló. Magyarországon bármilyen nyelven megjelenő valamennyi könyv az Orsz. Széchenyi Könyvtárban taláható meg és jegyzéküket a Széchenyi Könyvtár a « Magyar Nemzeti Bibliográfiá »-ban teszi közzé. Ezt a munkát azért tudja elvégezni, mert az úgynevezett kötelespéldány- törvény alapján minden Magyarországon előállított nyomdaterméket többek között a Széchenyi Könyvtárba is beküldenek. A budapesti nemzeti könyvtár azonban se a múltban nem gyűjtötte, se a jelenben nem gyűjti intézményesen és rendszeresen az ország határain kívül megjelenő könyveket és időszaki sajtótermékeket, azokról pontos bibliográfiai jegyzéket nem ad ki, holott kétségtelen, hogy ezek a kiadványok is a magyar kultúra kisugárzásai, tehát ezeket is a magyar nemzetnek mint e kultúra hordozójának kellene összegyűjtenie és nyilvántartania. A második világháború előtt magyarnyelvű könyvek külföldi rendszeres kiadásáról alig lehet beszélni. Illetve ez csak éppen egynéhány országra szorítkozott, ahol aránylag nagyobbszámú magyar bevándorló élt, és így ezeknek a gyűjtése se különösebb nehézséget nem okozott, se különösebb jelentőséggel nem bírt. Ma a helyzet azonban teljesen megváltozott: az öt világrész csaknem minden országában élnek magyarok, néhol százezres tömegekben, és ezek szellemi igényeinek a kielégítésére sokhelyütt működnek magyar nyomdák és kiadók. A második világháború után külföldön megjelent magyarnyelvű művek száma ma már talán az ezret is eléri. Jelentős mennyiség ez már most is, amely túlhaladja a korábbi elszigetelt kezdeményezések kereteit. Kétségtelen viszont az is, hogy ezek a kiadványok a maguk összességében az egyetemes magyar kultúra részei, annak egy külön fejezetét alkotják és a jövőben fontos kultúrtörténeti dokumentumok lehetnek, tehát a velük kapcsolatos gyűjtési és megőrzési munkát a nemzet külföldön élő részének kell vállalnia és megszerveznie. Ezért okvetlenül szükséges, hogy egyrészt a már eddig megjelent kiadványokat, amennyiben még lehetséges, öszegyüjtsük és jegyzéküket közzétegyük, másrészt a jövő
