Hirünk a Világban, 1959 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1959-07-01 / 4-5. szám
12 Hírünk a Világban "PAPRIKA,, AZ EURÓPAI FILMPIACON Ez a csípős fűszer még ma is a legtöbbet idézett védjegyünk. Bár már annyi nemzet konyhája honosítja, hogy lassan elmosódik eredete, mégis, még mindig ezen a címen várnak tőlünk valami lobogó temperamentumot, ha egy «Julischka », vagy « Piroschka » hancúroz a filmvásznon, vagy «schnájdig» huszártisztek veszik be lovasrohammal egy császárné (Sissy-filmek), vagy gőgös hercegnő (Olympia) szivét. Az egyik legtöbb reprizt elért film, a «Folyton Piroskára gondolok»; címszerepben Lilo Pulverrel, akinek filmbeli mamája Simó Margit. A hatalmas sikeren felbuzdulva, a színpadi változathoz is nagy reményeket fűztek, ez azonban csak a bájos Barbara von Nadynak (Nádasdy Barbara) jelentett még utolsó szereplési lehetőséget és sikert. Ő azóta végleg hátat fordított kátyubajütött karrierjének és inkább boldog feleség Párisban. Amikor két évvel ezelőtt minden ujságospultról Barbara mosolygott, mint « Az én szép mamám » főszereplője, — az új Gál Fran ciskáról beszéltek. Nemcsak jó sajtót, hanem kitűnő rendezőt is kapott Josef von Báky személyében. A film valóban szép siker volt. A Litvak-filmben («Az utazás ») is láttuk még körtáncot ropni Yul Brynnerrel, de már csak kis mellékszerepben, — azután « Piroschka » copfjaiban búcsút intett a hírnévnek. Egyelőre. (?). Az « Utazás » — ban egyébként az idősebb Kőváry-t is láthattuk, mint öreg magyar parasztot, — irígylésreméltó társaságban. A gyönyörű francia filmszinésznő, Anouk Aimée partnere volt, aki egy magyar partizánlányt játszott. Ha valaki aggódna a Paprika-árfolyam megrendülése miatt — sürgősen megnyugtatjuk: Ferrari Violetta már második filmjét forgatta Berlinben, utóbbi címe «Paprika» és ez biztos nem véletlen. Hamisítatlan márka azonban mégiscsak Rökk Marika ma is, aki jelenleg Bécsben, a RaimundTheater-ben kavar sok port « Rozi » körül (Wirbel um Rosi). Minden női és magyar öntudatunk és májunk gazdagra hízik, ha halljuk és olvassuk a Marikáért rajongó dicshimnuszokat: Az Elpusztíthatatlan, az Örökifjú, az Utolérhetetlen! És ebben nincs semmi túlzás. Az ő temperamentuma valóban elsodró, groteszk humora üdít és gyógyít. Széditően táncol és ötletei, bátorsága a csúnyasághoz elbájolnak és meggyőznek. Három nagy musical-ja futott, óriási sikerrel come- back-je óta: «Éjjel a Zöld Kakaduban», «Szabad a színpad...» és «Premier előtt». Nagy siker mindhárom és igazán jó szórakozás. Az ember általában tudja, hogy mi vár rá és mit várhat, ha leül musicalt nézni, de amit Marika nyújt, az olyan, ami jazz-ben edzett idegeinket és rohanásban eltompult agyukat ma is felrázza. Megőrizte édes magyar akcentusát, mindig Marika marad, nemcsak címszerep szerint, hanem tematikailag is. Ma is a pecches és szeles bakfis, aki majdnem elkésik a premierről, mert félreértésből zárva tartják valahol, fog-, vagy bolondházban. A «Paprika» másvénáju kedvelői részére Zsa-Zsa Gábor és Éva Bartók töltik meg színnel és fűszerrel a film( pletyka-) rovatokat. Bartók Éva változatos népszerűségének újabb talpköve készülő memoárja — « Amiért érdemes élni » címmel. A sajtót legélénkebben egyébként legújabb pékinas kalapjai és ékszerbetétes cipősarkai foglalkoztatják, mióta elült a zaj a gyerek körül, —< akinek apja ma is titok. Nem hallunk felfedezett yogaszenvedélyéről, amelynek segítségével új életet (?) kezdett és a férjjelöltek is kiheverték a botrányok nyilvánosságát. Milyen kár, hogy ennyi « hírrel » kell egy nevet felszínen tartani. Milyen kiváló volt az «Arzt von Stalingrad-» ban! (Szintén Baky József rendezése). Egyébként végzetes szépsége hol heverőn elnyúló call-girl szerepben ölt testet, hol kémnő, vagy a Titokzatos; — áldozata egy jól jövedelmező sémának,
