Hirünk a Világban, 1959 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1959-07-01 / 4-5. szám
Hírünk a Világban. 13 mint annyian. Zsa-Zsa Gábor-nak is sokat olvasunk parókáiról és prémjeiről, melyekkel mindig újra lázba hozza a fesztiválok résztvevőit, és láttuk Mario Lanza mellet a «Sänger von Capri »-ban. A film nem volt különösebb, ma mégis megható visszagondolni Lanza egyik utolsó szerepére. Békefi Istvánnal beszéltünk, aki nemrég még lent tárgyalt vele Rómába, két tervbevett filme forgatókönyvéről: «Kacagj Bajazzo » és « Girardi ». Túrái Idával felváltva mesélték, milyen kedvesek voltak Lanzaék, — a négy mulatságos gyerek és a bájos feleség. Békefi István forgatókönyvei sok babért szereznek a magyar paprikának, — hogy a fűszernél maradjunk. Olasz-spanyol koprodukcióban készült tavaly egy filmje Bodziról, «aki» egy kutya. A film cime is már kedves: «Der Hund, der Herr Bodzi hiess... » és ha hozzávesszük, hogy rendezője Vajda László, akkor nyilvánvaló, hogy a film megkapta a kritikusok évi egyszeri diját, s még néhány más német predikátumot. Nemrég mutatták be Békefi legújabb filmjét, « A férfi aki átment a falon...» — és kitüntető «wertvoll» besorolást kapott. Ismét kétszeres magyar siker, mert a rendező megint Vajda László. A férfi, aki át akar menni a falon — egy kisember (Heinz Rühmann), aki mániákusan feszegeti szűk kis élete korlátáit. Aztán, mikor eléri nagy vágyait, — át tud menni a falon, — rájön, hogy tulajdonképpen nem volt érdemes. A derűskomoly hangnem mellett még az egész könnyű műfajnak is jutott a hamisítatlan Békefi-fűszerből : Peter Krauss teenager-félistennek irt forgatókönyvet arról, hogy «Mindenki szereti Pétert». A legújabb Gottfried Reinhardt-filmhez (« Búcsú a felhőktől ») ugyancsak magyar iró készítette a forgatókönyvet: Fodor László. Harsányi « Wishky szódával » c. regénye is filmet ölt — rendezője Wolfgang von Liebeneiner. A magyar story azonban nemcsak a német és osztrák filmpiacon közkedvelt, nagy amerikai produkciók is szívesen költöznek magyar témákkal filmezni Bécsbe. Alig győztek ünnepelni az autogrammgyüjtő céhek és starrajongó klubok; — Molnár Ferenc Olympiáját (Paramount Film) olyan nevekre bízták, mint Sophia Loren és Maurice Chevalier. A filmváltozatban a magyar tiszt ugyan átalakul amerikai üzletemberré, dehát — tempóra mutantur. Egyébként a film stílustöretlenségének olyan biztosítéka volt, mint a rendező: Kertész Mihály (Michael Curtiz). Szinte minden riportban külön megemlítették azt a biztoskezű műgondot, amellyel Kertész Mihály őrködött a miliő és légkör hitelessége felett. Bécs pazar palotáival, műkincseivel és kedélyével persze nagy segítségére volt a magyar eredetű ínyencség elkészítésében. Bécs temetett is, —• egy másik amerikai produkció magyar rendezőjét, Charles Vidor-1, akinek félbemaradt műve a «Lobogó lángok» (Columbia Film). Nagy megrendüléssel hozta főhelyen minden rádió - és újsághír a tragikus halálhírt és minden megemlékező méltatásban kiemelték a nagy rendező magyar származását. A Liszt-film az ő nevének emlékműve marad. Egy « Földreszállt angyal »-t rendezett saját forgatókönyve alapján Radványi Géza. Romy Schneider játszotta az égi tüneményt, — védencét Henri Vidal. Sajnos valóban csak «játszották» és a közönség kevés meggyőződéssel távozott a mozikból. A langyos sikeren sajnos a film gyönyörű Côte d’Azur háttere sem sokat segített. A Riviera úgy látszik nagyon vonzza a rendezőket. Érthetően. Cziffra Géza is ott forgatott Peter Alexanderrel (Slágerkedvenc Nr. 1/b.), aki mint szegény diák addig bizonygatja, hogy « Nem vagyok Casanova », míg egy bűbájos amerikai milliomoslány (Gerlinde Locker) és a közönség ezt el is hiszi és — mindenki párjára lel. És, ha ezt ők ketten viszik filmre — Cziffra Géza és Peter Alexander — akkor még azok is kitünően mulatnak, akik azt szokták mondani, hogy a közönségnek « mindent be lehet adni ». A moziprogrammok bőségéből lélektani
