Hirünk a Világban, 1959 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1959-07-01 / 4-5. szám

Hírünk a Világban. 13 mint annyian. Zsa-Zsa Gábor-nak is sokat olvasunk pa­rókáiról és prémjeiről, melyekkel mindig újra lázba hozza a fesztiválok résztvevőit, és láttuk Mario Lanza mellet a «Sänger von Capri »-ban. A film nem volt különö­sebb, ma mégis megható visszagondolni Lanza egyik utolsó szerepére. Békefi Istvánnal beszéltünk, aki nemrég még lent tárgyalt vele Rómába, két tervbevett filme forgatókönyvéről: «Kacagj Bajaz­zo » és « Girardi ». Túrái Idával felváltva mesélték, milyen kedvesek voltak Lan­­zaék, — a négy mulatságos gyerek és a bájos feleség. Békefi István forgatókönyvei sok babért szereznek a magyar paprikának, — hogy a fűszernél maradjunk. Olasz-spanyol ko­produkcióban készült tavaly egy filmje Bodziról, «aki» egy kutya. A film cime is már kedves: «Der Hund, der Herr Bodzi hiess... » és ha hozzávesszük, hogy rendezője Vajda László, akkor nyilvánva­ló, hogy a film megkapta a kritikusok évi egyszeri diját, s még néhány más német predikátumot. Nemrég mutatták be Bé­kefi legújabb filmjét, « A férfi aki átment a falon...» — és kitüntető «wertvoll» be­sorolást kapott. Ismét kétszeres magyar siker, mert a rendező megint Vajda Lász­ló. A férfi, aki át akar menni a falon — egy kisember (Heinz Rühmann), aki má­niákusan feszegeti szűk kis élete korlátáit. Aztán, mikor eléri nagy vágyait, — át tud menni a falon, — rájön, hogy tulaj­donképpen nem volt érdemes. A derűs­­komoly hangnem mellett még az egész könnyű műfajnak is jutott a hamisítat­lan Békefi-fűszerből : Peter Krauss teen­­ager-félistennek irt forgatókönyvet arról, hogy «Mindenki szereti Pétert». A legújabb Gottfried Reinhardt-filmhez (« Búcsú a felhőktől ») ugyancsak magyar iró készítette a forgatókönyvet: Fodor László. Harsányi « Wishky szódával » c. re­génye is filmet ölt — rendezője Wolfgang von Liebeneiner. A magyar story azonban nemcsak a német és osztrák filmpiacon közkedvelt, nagy amerikai produkciók is szívesen köl­töznek magyar témákkal filmezni Bécsbe. Alig győztek ünnepelni az autogramm­­gyüjtő céhek és starrajongó klubok; — Molnár Ferenc Olympiáját (Paramount Film) olyan nevekre bízták, mint Sophia Loren és Maurice Chevalier. A filmvál­tozatban a magyar tiszt ugyan átalakul amerikai üzletemberré, dehát — tempóra mutantur. Egyébként a film stílustöret­­lenségének olyan biztosítéka volt, mint a rendező: Kertész Mihály (Michael Cur­tiz). Szinte minden riportban külön meg­említették azt a biztoskezű műgondot, amellyel Kertész Mihály őrködött a mi­liő és légkör hitelessége felett. Bécs pazar palotáival, műkincseivel és kedélyével persze nagy segítségére volt a magyar eredetű ínyencség elkészítésében. Bécs temetett is, —• egy másik amerikai produkció magyar rendezőjét, Charles Vi­­dor-1, akinek félbemaradt műve a «Lobogó lángok» (Columbia Film). Nagy megren­düléssel hozta főhelyen minden rádió - és újsághír a tragikus halálhírt és min­den megemlékező méltatásban kiemelték a nagy rendező magyar származását. A Liszt-film az ő nevének emlékműve ma­rad. Egy « Földreszállt angyal »-t rendezett saját forgatókönyve alapján Radványi Géza. Romy Schneider játszotta az égi tü­neményt, — védencét Henri Vidal. Sajnos valóban csak «játszották» és a közönség kevés meggyőződéssel távozott a mozik­ból. A langyos sikeren sajnos a film gyö­nyörű Côte d’Azur háttere sem sokat segített. A Riviera úgy látszik nagyon vonzza a rendezőket. Érthetően. Cziffra Géza is ott forgatott Peter Alexanderrel (Sláger­kedvenc Nr. 1/b.), aki mint szegény diák addig bizonygatja, hogy « Nem vagyok Casanova », míg egy bűbájos amerikai milliomoslány (Gerlinde Locker) és a közönség ezt el is hiszi és — mindenki párjára lel. És, ha ezt ők ketten viszik filmre — Cziffra Géza és Peter Alexan­der — akkor még azok is kitünően mulat­nak, akik azt szokták mondani, hogy a közönségnek « mindent be lehet adni ». A moziprogrammok bőségéből lélektani

Next

/
Thumbnails
Contents