Hirünk a Világban, 1959 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1959-01-01 / 1-3. szám
22 Hírünk a Világban * * * Az algériai Oránból keserű szájizt vittem magammal Marokkóba. A harcok akkoriban javában dúltak (1958 márciusban) az algériai felkelők és a francia csapatok között. Bizonytalanság uralkodott az egész országban. Ijedtszemű franciák és közönyös külsejű arabok közlekedtek Órán aránylag néptelen utcáin, s az üzletek már a kora délutáni órákban bezártak. A halál lehellete süvített a házak között. Mennyivel más kép fogadott Marokkóban! Megművelt földek, dúsan termő szőlőtőkék, barátságosan bólintgató narancsfák mellett suhant el az autóbusz, s a földjeiken dolgozgató bennszülöttek barátságosan lengették felénk a kendőiket. A mögöttem lévő ülésen egy berber kereskedő a legnagyobb egyetértésben sakkozott a körzet spanyol orvosával. A « vadállat » — úgy látszik — szelíd háziállattá változott... * * * Melilea városán keresztül utaztam Tlemsenbe, Marokkó legklasszikusabb városába, a hadarok, vagyis a berberek fellegvárába. A mai tudományos kutatások nem tudnak bizonyítékokat felmutatni arra vonatkozólag, hogy kik voltak Marokkó őslakói a történelem előtti korokban. Annyit én is kiderítettem egy évtized alatt, hogy egy ismeretlen népfaj, mely el akarta kerülni a sivatagot, mind messzebb és messzebb haladt észak felé, mig el nem érte a mai Algéria, Tunisz és Marokkó területét. Tissot szerint két emberi folyam találkozott itt: az egyik a Szahara széleiről tört előre, a másik északról vándorolt be a spanyol és olasz területeken keresztül. Ennek a két folyamnak az egyesülése hozta létre a berber fajt, amelyben két tipusú antropológiai vonások egyesültek: az európaiak sötétebb típusaié és a Szahara vidékének barna fajáé, amely azonban teljesen különbözik a fekete népektől. Több hullám — kaldeusok, föníciaiak, rómaiak, vandálok, görögök és normanok — után török és arab befolyás lepte el ezt a területet. Tudjuk, hogy az arabok kelet felől jöttek, harcias nép voltak, s leigázták Észak- Afrika berber és kabil lakosságát, amely ellenséges törzsekre oszlott és hogy a hadjáratokban meggyengült arab erők eljutottak egészen az Atlanti Óceán partjáig Rabat közelében, a mai Marokkóban. Ez a VII. században történt, nem sokkal Mohamed próféta halála után. A leigázott berberek megismerkedtek a Korán tanításával, felvették a muzulmán hitet és erős vérségi keveredés jött létre köztük és az arabok között. Még ma is lehet azonban találni tiszta hadar (berber) törzseket, melyek férfitagjai csak saját törzsükből választanak feleséget (egynejüség van köztük!) és vallásos meggyőződésükben sem követik teljesen a Próféta tanait. Elgondolkozva sétáltam Tlemsen utcáin, miután gondolataimat még mindig a pár nappal előbb végétért tudományos tanácskozás foglalkoztatta. Több ismert orientálistával és Afrika-kutatóval volt módom fentebb vázolt berber-elméletemet megtárgyalni, s igy érthetően kellemes hangulatban barangoltam az utcákon. Észre sem vettem, s máris az arab negyedben, az ún. « village nègre »-ben sétálgattam, amikor hirtelen megpillantottam egy bennszülött csoportot, melyben nők is voltak. Tátott szájjal bámulták egy fiatal európai férfi szakavatott mozdulatait, aki a szentéletü Choaib ibn Húszéin el Andaloszi kubba-jának FIZESSEN ELŐ A HÍRÜNK a VILÁGBAN - ra a világmagyarság és a magyar emigráció kulturális figyelőjére. Vegyen részt ankétjein! Nyerjen dijat pályázatain! A HÍRÜNK A VILÁGBAN figyelemmel kiséri, mit tud s mit hisz rólunk a világ, ezzel előkészíti hírünk megjavítását, reális tükröt tart sokszor illúzióban élő honfitársaink elé s valódi kulturális értékeink bemutatásával, távolmaradva a napi politikád tói, erősíti a szétszórt magyarságban az összetartozandóság érzését. Előfizetési dij: Északamerikában egész évre $ 4.00, félévre $ 2.00. Más országban havi két postai coupon. Az előfizetéseket kérjük az alábbi címre küldeni : HÍRÜNK A VILÁGBAN P. O. Box 1005, Washington 13 D.C., USA
