Hirünk a Világban, 1958 (8. évfolyam, 1-3. szám)

1958 / 1. szám

8 Hírünk a Világban Juana Ibarbourou nyilatkozata, aki Gabriela Mistral halála óta a délamerikai szellemi élet leg­kimagaslóbb alakja s aki előtt az UNESCO, monte­­videói kongresszusa alkalmából, díszülésen hódolt. Ernesto Pinto kiváló katolikus költő szép versei a magyarság élet-halál harcáról szintén e kötetben találhatók. A Kultúrszöveség (Alianza Cultural Uruguay- Hungría Libre) karácsonykor alakult meg. Monte­video magyarsága, élén Gáspár Ödönnel, azzal a céllal hívta életre, hogy a magyar kultúrát minél szélesebb körben tegye ismertté a szellemi életé­nek frisseségéről és intenzitásáról nevezetes uru­­guay-i fővárosban. A Kultúrszövetség védnökei közt több mint 30 kimagasló uruguay-i intellektuel található, köztük a 12 legkiválóbb író és költő, mű­vészek, akadémikusok, 4 volt miniszter, stb. A leg­jelentősebb montevideoi lap, az El Dia (1957, XII. 24.) hosszú beszámolót közölt az alakuló ülés­ről s részletesen ismertette a magyar Írók szerepét a forradalom előkészítése körül. ACZÉL MÁRTON a tucumáni egyetem professzora, a botanika és zoológia nemzetközi hírű tudósa, akinek működésé­ről az elmúlt években lapunk többször is megemlé­kezett, a Délamerikai Magyarság (1958, VI. 6.) szerint nemrég elhúnyt. Oly nagy volt a te­kintélye szakkörökben, írja a lap, hogy az ő meg­kérdezése nélkül a világon sehol sem neveztek el nemzetközi névvel újonnan felfedezett rovarokat. BAY ZOLTÁN nyerte el a "The Institute of Radio Engineers" magfizikai csoportjának 1956-os díját. 1957, XI. 1-én nyújtották át Baynak a díjat, amelyet az Intézet folyóiratában megeltent, ,,A gyors koincidencia kí­sérletének elmélete" c. tanulmányáért kapott. Bay felfedezésének lénye: a magfizikai kutatásban szük­ség van a rendkívül rövid időtartamok mérésére, mert ezekből a mérésekből vissza lehet következ­tetni az atommag szerkezetére: Bay rendszere a je­lenleg leggyorsabb mérési módokat tartalmazza és 10 usque 100-szor gyorsabb, mint az egyéb ismert módszerek. Ez az eredmény évek munkájának a si­kerét jelenti s az Intézet ennek elismeréseként adta Bay Zoltánnak a díjat. Gáspár Ödön március 25-én Montevideo-ban, majd május 10-én Paysandu-ban dokumentációs ki­állítást rendezett a magyar szabadságharcról, két ÁVO-kínzókamra hű másával. JUGOSZLÁVIA Szerb-magyar szótár jelent meg, írja a szabadkai 7 N a p , Kovács Kál­mán szerkesztésében. A modern kéziszótárt nem­sokára egy százezer címszavas nagyszótár fogja követni. ROMÁNIA „A szabadság költői" címmel a híres román költő, Eugen Jebeleanu, nem­rég adta ki műfordításainak egy részét. A gyűjte­mény kétharmad részét a magyar költők művei foglalják el: Petőfi, Arany, József Attila, Radnóti Miklós. A teljes „János vitéz" az egyik legsikerül­tebb darabja az antológiának. (Kortárs, 1958, VI.) Bay Zoltán egyébként 1958 augusztus közepén a Burlingtonban (Vermont) tartandó Nemzetközi Rá­­diólógiai Kongresszus egyik előadója lesz. Saját, nagyenergiájú sugárzásokra vonatkozó vizsgálatai­nak eredményéről számol be. BOBULA IDA az „Archeological Institute of America" országos kongresszusán 1957, XII. 28-án, előadást tartott "The Symbol of the Magna Mater" címen. Az előadó a magyar díszítőművészet egyik legfontosabb elemé­nek, az ú. n. tulipánmotivumnak fejlődését mu­tatta be. GÁBRIEL ASZTRIK május folyamán az oxfordi egyetem történettudo­mányi karán, továbbá Párizsban, Lille-ben és Tou­­lorse-ban adott elő a középkori egyetemek nemzet­közi együttműködéséről. Gábriel professzort nemrég tüntették ki a francia becsületrenddel. Legutóbbi könyve, “Student Life in Ave Maria College, Me­diaeval Paris", a Francia Akadémia Thorlet-díját nyerte el. Múlt év novemberében ő rendezte a Sorbonne egyetem hétszázéves fennállásának ünnepségeit a new yorki Pierpont Morgan Könyvtárban. ludasaink külföldön

Next

/
Thumbnails
Contents