Hirünk a Világban, 1958 (8. évfolyam, 1-3. szám)
1958 / 1. szám
Hírünk a Világban 7 MAGYARORSZÁG Az írók nem kaptak K o s s u t h - d í j a t Március 14-én osztották ki a tizenegyedik alkalommal a Kossuth-dijakat. De ez volt az első eset, hogy egyetlen magyar író sem kapott. így a rendszer közvetve elismerte, hogy a forradalom leverése óta tartó írósztrájk sikeres volt. A Népszabadság (1958, ÍII. 15.) azzal okolja meg a döntést, hogy „nincsenek olyan új, eszmeileg és művészileg kiváló alkotások, amelyek a Kossuth-díjra is érdemesek“. NÉMETORSZÁG Írókoníerenciát rendeztek tíz elnyomott nemzet emigrációjának szellemi képviselői 1958, III. 7.—10. közt Darmstadt-ban. Keletnémet, észt, cseh, lengyel, jugoszláv, ukrán, magyar, stb. írók és költők találkoztak. A magyar írókat Tábori Pál, Ujváry Sándor, Molnár József, Tollas Tibor és Kocsis Gábor képviselték. OLASZORSZÁG Opera a magyar forradalomról Ezév elején mutatták be Nápolyban, a San Carlo operaházban, Renzo Rosselini legújabb operáját, „Az örvény"-t. A kritika szerint ez az opera meszsze felülmúlja művészi értékben „A háború1' című első Rosselini-operát, melyet a new yorki Metropolitan tűzött műsorra. Az opera egy meg nem nevezett diktatúrában élő országban lezajló munkásforradalomról szól, amelyet a hatalom urai levernek. A mű megszületésére minden kétségen kívül az októberi magyar forradalom adott alkalmat. A bemutatón résztvett Scelba volt olasz miniszterelnök, Merzagora, a szenátus elnöke és más előkelőségek. A mű hatalmas sikert aratott. A Nemzetközi Parasztunió 1958, V. 8—9-én két napos előadássorozatot rendezett Rómában a vasfüggöny mögötti országok mezőgazdasági helyzetéről. A bevezető előadást Nagy Ferenc tartotta, a magyar helyzetről pedig Cserenyey Géza számolt be. Az olasz sajtó rendkívüli figyelmet szentelt ennek az előadássorozatnak és a legtöbb római és vidéki lap két-három cikket közölt ezzel kapcsolatban. Különösen Nagy Ferenc sajtónyilatkozata váltott ki élénk viszhangot, amelyről az II Popolo három hasábos cikkben számolt be. Ugyancsak nagy érdeklődést tanúsított az II Tempo, Message r o , Quotidiano Giustizia, Corriere della Sera és még számos más lap. A lapok kiemelték a volt magyar miniszterelnöknek nyilatkozatát, miszerint a magyar forradalom idején, ha az Egyesült Nemzetek határozottan lépnek fel és Hammerskjöld Magyarországra repül, amire bőven volt alkalom s egy UNO-delegáció megy Magyarországra, akkor az oroszok aligha kockáztatták volna meg a november 4-i beavatkozást és Magyarország felszabadulhatott volna. SVÁJC Bartók-fesztivált rendeztek Baselben, mely két héten át tartott s hét estéből állott. A bevezető előadást Veress Sándor tartotta. „Bartók életművének összefoglaló áttekintése" címmel a Christian Science Monitor (1958, VI. 21.) többek közt ezt írta: „Hét műsort szentelt kizárólag Bartók Bélának, a magyar mesternek, Basel városa s ezzel nagyhatású áttekintést adott zenéjéről. Utolsó európai éveiben Bartók igazi művészi hazája Basel volt. Az az aggodalom, hogy zenéje nem eléggé változatos, alaptalannak bizonyult. A műsorokból, amelyeket kitűnően állítottak össze és művészien adtak elő, megbizonyosodhattunk Bartók teremtő erejének univerzálitásáról, valamint kettősségéről. Az a lelkesedés, amellyel a hegedűversenyét fogadták, továbbá az a tény, hogy mind a hét hangversenyre az összes jegy elkelt, mutatja, hogy mennyire megragadta az itteni közönséget Bartók művészete." A Manchester Quardian-ben (1958, VI. 19.) Colin Mason elemzi Bartóknak a fesztiválon előadott műveit. Kiemeli, hogy Bartók első, 50 éve írt hegedűversenyét itt mutatták be először. Szerinte ez Bartók legérdekesebb és legfontosabb műve a „Kékszakállú herceg vára" előtt: „A körülmények kedvező kombinációja esetén, írja Mason, tekintettel igen vonzó második tételére, valamint általános dallamosságára s gazdag hangszerelésére, válhat közkedveltté." URUGUAY Az U r u g u a y - S z a b a d Magyarország K u 11 ú r s z ö v e f s é g nemrég adta ki „Ariel frente a los Calíbanes" című kiadványát, mely a legkiválóbb uruguay-i írók és költők beszédeit és verseit tartalmazza, a magyar szabadságharcot kezdeményező írókkal való szolidaritásuk kifejezésére. A kiadványban fontos helyet foglal el a legnagyobb uruguay-i költönő, (Folyt, a 8. oldalon)
