Hirünk a Világban, 1958 (8. évfolyam, 1-3. szám)
1958 / 1. szám
6 Hírünk a Világban NYUGATI FIGYELŐ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK Nagy Imre, MaléterPál és társaik kivégzése az egész világon nagy felháborodást keltett. A számtalan sajtómegnyilatkozásból itt csak egy amerikai ellenzéki lap vezércikkét idézzük: „A szabad világ, melynek egyetlen hozzájárulása az 1956-os magyar forradalomhoz jámbor szavak lavinája volt, múlt héten azzal volt elfoglalva, hogy ugyanennek a forradalomnak hőseit magasröptű, erkölcsi frázisoknak egy másik zuhataga alá temesse el. A Nyugat felháborodottan vádolja Oroszországot Nagy Imre s más hazafiak meggyilkolásával. Az ilyen erényes felháborodás és vád talán enyhíti a kormányok lelkiismeretfurdalását, azonban semmivel sem járul hozzá az olyan magamfajta közönséges polgár felzavart lelkiismeretének a lecsillapításához. Sokan közülünk úgy érzik, hogy a szabadság és demokrácia erői semmit sem tettek a felkelés alatt, kivéve, hogy közhelyeket szavaltak és a kezüket tördelték. Mit várt a Nyugat? Kivégzésük bejelentése előtt a szabad világ semmit sem hallott ezekről az emberekről hónapokon keresztül. És vájjon tettek-e valamit: folytattak-e vizsgálatot, tettek-e hivatalos lépéseket, vagy kifejezték-e érdeklődésüket sorsuk iránt? A Nyugat valóban azt hitte, hogy Oroszország babérkoszorút fog fonni Nagy és Maiéter feje köré és szabadon engedi őket? Volt egyetlen olyan nemzet vagy nemzetek együttese, amely megkísérelte megmentésüket, amely nyomást fejtett ki legalább e férfiak életének a megmentése érdekében? Mikor és hol fejtettek ki bármilyen szervezett erőfeszítést e forradalmi hősök érdekében való közbelépésére? Miután a szabad világ semmit sem tett a magyar szabadságharcosok megsegítésére 1956-ban, amikor a Nyugat lelkesedett hősiességükön és merészségükön, Oroszország és kommunista vezetői tudták, hogy büntetlenül végrehajthatják majd Nagy Imre és társainak barbár kivégzését. Az Egyesült Államok, csakúgy, mint az egész Nyugat, jóvátehetetlen kárt szenvedett, amikor tétlen maradt a magyar felkelés idején. így az oroszok nyugodtan gyilkolhattak 1956-ban és nyugodtan gyilkolhatnak most. S a jövőben is nyugodtan fognak gyilkolni, amíg a Nyugatból hiányzik az erkölcsi bátorság, az erkölcsön alapuló politika és a gerincesség . . ." (W ashington Daily News, 1958, 23.) FRANCIAORSZÁG A Philharmonia Hungarica „diadalmas hangversenyéről", főleg Yehudi Menuhin Bartók-interpretálásáról ír lelkes bírálatot a Le Figaro (1958, V. 29.) És „hogyan ne bűvölnék el az embert azok a finom árnyalatok, amelyeket a zenekar nyújt, Doráti Antal vezénylete alatt". Auer-terv néven járta be az európai sajtót volt párizsi követünk javaslata, mely szerint Németország és Kelet- Európa csupán ideiglenesen (5—10 évre) lenne semlegesítendő, a nagyhatalmak garanciája mellett, s a katonai vákuum elkerülésére a kivonandó csapatokat hasonló számú UNO-csapatok váltanák fel. Mindez nem érintené az illető államok szuverénítását és szabad választásokon alapuló demokratikus berendezkedését. A terv szóbakerült az angol parlamentben is. (A tervet legrészletesebben a Salzburger Nachrichten, 1958, IV. 14., tárgyalta.) Auer Nagy Ferenccel és Kéthly Annával memorandumban fordultak a három nyugati nagyhatalom külügyminiszteréhez és sürgették a magyar kérdésnek az esetleges csúcstalálkozó tárgysorozatára való felvételét. (St. Gallér Tagblatt, 1958, V. 21.) IZRAEL Herzl Tivadar életéről film készül, valószínűleg ezzel a címmel: „Egy nemzet születése" A francia-izráeli közös produkció 1960-ra lesz kész, amikor u. i. 100 éve lesz annak, hogy Herzl megszületett Budapesten. (Oj Kelet, 1958, III. 20.) LENGYELORSZÁG „Hungária — 1 956" címmel írt Malawski lengyel zeneszerző, aki nemrég húnyt el, öt tételből álló szimfóniát. A művet nemrég mutatták be Varsóban a közönség tomboló lelkesedése mellett. Az egyes tételek címei például ilyenek: „Rövid szabadság", „Beavatkozás". (Irodalmi Újság, 1958, V. 15.)
