Hirünk a Világban, 1958 (8. évfolyam, 1-3. szám)

1958 / 2-3. szám

Hírűnk a Világban 15 képviselői, ezek sajátos magatartása, kul­tusza atmoszférája a kereső elme számára feltárta az országot. Kártyázó ficsúr, háló­zó sznob, éjfélbe tanuló szegény diák, mun­kásfiúk számára otthont és cserkészetet teremtő egyetemisták, a magyarság prob­lémáit izgatottan tárgyaló és tanulmányo­zó fiatalemberek szövevényes keveréke: a klub a magyar élet keresztmetszete, annak atmoszférája, ahol a hivó szó, az életre szóló döntés megszületett. Nyolc fiatalember itt találkozik, vitázik minden vasárnap mise, istentisztelet után. A találkozásokból, vitákból, sétákból a férfibarátság benső viszonya születik meg, majd a „csúnyácska kis Hazáért" egy élet­re elkötelező küzdelem és munka. Vala­mennyiük különböző egyéniség, különféle pályára készülnek, de közös a szellem és az elhivatottság. A haza ügye alig enged időt megfontolt előkészületre, tervezésre. Mint a krízisben lévő betegen a kór tünetei teljességükben és hatványozottan tárulnak elénk, úgy az ország testén egy évszázad kimaradt fej­lődése, hibás iránya, belső válsága ütnek ki. Az országtól, néptől elszakadt magyar uralkodóréteg — amely már az európai kultúra és szellemi fejlődés értékeit sem hordozta, de görcsösen ragaszkodott ural­mához — az országban vigasztalan politi­kai és szociális állapotokat, a tömegek bel­ső nyugtalanságát teremti meg, külpoliti­kailag pedig elszigeteli az országot Nyu­gattól s többségében az éledő nácizmus­hoz igyekszik kötni a nép sorsát. Nép és vezetés, ország és hatalom kettévált; a végrehajtó hatalomnak immár nincs kap­csolata az ország lakosságával. Az egyet­len kivezető út: vissza a demokráciához eltorlaszolódott, a titkos, szabad választás, mely egységes népet s vezetést teremthe­tett volna az államot fenyegető nácizmus­sal szemben, elakadt s elmaradt az ural­mukhoz ragaszkodó magyar konzervatí­vok kezén. A nép, elsősorban a parasztság ösztönösen érzi: veszélyben az ország füg­getlensége s vele jövendő sorsa. Nyolc fiatalember — Saláta Kálmán egyik kiemelkedő tagja ez együttesnek — ekkor alakítja meg a Teleki Pál Munka­­közösséget a hozzájuk csatlakozó fiatal magyar értelmiség tagjaival. A név szim­bólum: az idegen megszállás ellen halálá­val tiltakozó Teleki Pál neve. A feladat, amit magukra vállaltak, nem kisebb mint a magyar társadalom nevelése, hogy szel­lemi és politikai síkon fel tudja venni a harcot az ország függetlenségéért. Alap­­gondolatuk: a politika, egy országnak a politikai stuktúrája csak vetülete a társa­dalomnak; amilyen a társadalom, olyan a politikája. Méltóbb képviselője nem lehe­tett volna e társaságnak Saláta Kálmánnál. S nem véletlen, hogy sem ő, sem a többiek nem csatlakoztak valamely meglevő ke­rethez. Saláta Kálmán klasszikus műveltsége, az európai kultúrához való tudatos tarto­zása, mély történelmi érzéke eleve eluta­sított minden szektás szemléletet. A globá­lis látás, szintetikus szemlélet szellemisé­gének alapvető jegye. A magyar politikai gondolkodás nagy klasszikusainak sora megszakadt a századfordulón, azóta a ma­gyar politika szektásai uralkodtak. Saláta Kálmánnak, nem véletlen, Széchenyi Ist­ván volt a politikai ideálja. Mélyen hitte, hogy Magyarország külső és belső problé­mái függnek a körötte lévő közép-és nyu­gateurópai országoktól és azok viszonyá­tól. Tudta, hogy Magyarország sorsa és politikája Nyugathoz van kötve és ahhoz való kapcsolataitól függ. Tudta, hogy az ország társadalmi képe és az ezen nyugvó politikai struktúra a nyugati fejlődéshez kell, hogy alkalmazkodjék. Sem külső, sem belső problémáink izoláltan, önma­gukban meg nem oldhatók. Hitte, hogy a történelmi osztályok szerepe lejárt és hogy a parasztság lehet az ország alapja. De annak sajátos életformája, kultúrája csak alap, hogy azon a magyar történelmi hagyományok és az európai kultúra szin­tézise alakuljon ki. Igen, egyetemes látás, a problémákat nem önmagukban, de egyetemességükben, egymással való kapcsolatukban néző el­me: szintétikus gondolkodás jellemezteSa­­láta Kálmánt. Egész életén át harcolt — bár egyéniségéből nem hiányzott egy mély, bensőséges romanticizmus — a poli­tika irracionalizmus, romanticizmus ellen. Az angol politikai gondolkodás volt az ideálja, illetve magyar síkon a bethlengá­­bori politikai realizmus. Közgazdász volt

Next

/
Thumbnails
Contents