Hirünk a Világban, 1958 (8. évfolyam, 1-3. szám)
1958 / 2-3. szám
Hírűnk a Világban 15 képviselői, ezek sajátos magatartása, kultusza atmoszférája a kereső elme számára feltárta az országot. Kártyázó ficsúr, hálózó sznob, éjfélbe tanuló szegény diák, munkásfiúk számára otthont és cserkészetet teremtő egyetemisták, a magyarság problémáit izgatottan tárgyaló és tanulmányozó fiatalemberek szövevényes keveréke: a klub a magyar élet keresztmetszete, annak atmoszférája, ahol a hivó szó, az életre szóló döntés megszületett. Nyolc fiatalember itt találkozik, vitázik minden vasárnap mise, istentisztelet után. A találkozásokból, vitákból, sétákból a férfibarátság benső viszonya születik meg, majd a „csúnyácska kis Hazáért" egy életre elkötelező küzdelem és munka. Valamennyiük különböző egyéniség, különféle pályára készülnek, de közös a szellem és az elhivatottság. A haza ügye alig enged időt megfontolt előkészületre, tervezésre. Mint a krízisben lévő betegen a kór tünetei teljességükben és hatványozottan tárulnak elénk, úgy az ország testén egy évszázad kimaradt fejlődése, hibás iránya, belső válsága ütnek ki. Az országtól, néptől elszakadt magyar uralkodóréteg — amely már az európai kultúra és szellemi fejlődés értékeit sem hordozta, de görcsösen ragaszkodott uralmához — az országban vigasztalan politikai és szociális állapotokat, a tömegek belső nyugtalanságát teremti meg, külpolitikailag pedig elszigeteli az országot Nyugattól s többségében az éledő nácizmushoz igyekszik kötni a nép sorsát. Nép és vezetés, ország és hatalom kettévált; a végrehajtó hatalomnak immár nincs kapcsolata az ország lakosságával. Az egyetlen kivezető út: vissza a demokráciához eltorlaszolódott, a titkos, szabad választás, mely egységes népet s vezetést teremthetett volna az államot fenyegető nácizmussal szemben, elakadt s elmaradt az uralmukhoz ragaszkodó magyar konzervatívok kezén. A nép, elsősorban a parasztság ösztönösen érzi: veszélyben az ország függetlensége s vele jövendő sorsa. Nyolc fiatalember — Saláta Kálmán egyik kiemelkedő tagja ez együttesnek — ekkor alakítja meg a Teleki Pál Munkaközösséget a hozzájuk csatlakozó fiatal magyar értelmiség tagjaival. A név szimbólum: az idegen megszállás ellen halálával tiltakozó Teleki Pál neve. A feladat, amit magukra vállaltak, nem kisebb mint a magyar társadalom nevelése, hogy szellemi és politikai síkon fel tudja venni a harcot az ország függetlenségéért. Alapgondolatuk: a politika, egy országnak a politikai stuktúrája csak vetülete a társadalomnak; amilyen a társadalom, olyan a politikája. Méltóbb képviselője nem lehetett volna e társaságnak Saláta Kálmánnál. S nem véletlen, hogy sem ő, sem a többiek nem csatlakoztak valamely meglevő kerethez. Saláta Kálmán klasszikus műveltsége, az európai kultúrához való tudatos tartozása, mély történelmi érzéke eleve elutasított minden szektás szemléletet. A globális látás, szintetikus szemlélet szellemiségének alapvető jegye. A magyar politikai gondolkodás nagy klasszikusainak sora megszakadt a századfordulón, azóta a magyar politika szektásai uralkodtak. Saláta Kálmánnak, nem véletlen, Széchenyi István volt a politikai ideálja. Mélyen hitte, hogy Magyarország külső és belső problémái függnek a körötte lévő közép-és nyugateurópai országoktól és azok viszonyától. Tudta, hogy Magyarország sorsa és politikája Nyugathoz van kötve és ahhoz való kapcsolataitól függ. Tudta, hogy az ország társadalmi képe és az ezen nyugvó politikai struktúra a nyugati fejlődéshez kell, hogy alkalmazkodjék. Sem külső, sem belső problémáink izoláltan, önmagukban meg nem oldhatók. Hitte, hogy a történelmi osztályok szerepe lejárt és hogy a parasztság lehet az ország alapja. De annak sajátos életformája, kultúrája csak alap, hogy azon a magyar történelmi hagyományok és az európai kultúra szintézise alakuljon ki. Igen, egyetemes látás, a problémákat nem önmagukban, de egyetemességükben, egymással való kapcsolatukban néző elme: szintétikus gondolkodás jellemezteSaláta Kálmánt. Egész életén át harcolt — bár egyéniségéből nem hiányzott egy mély, bensőséges romanticizmus — a politika irracionalizmus, romanticizmus ellen. Az angol politikai gondolkodás volt az ideálja, illetve magyar síkon a bethlengábori politikai realizmus. Közgazdász volt
