Hirünk a Világban, 1957 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1957-04-01 / 4-6. szám
12 Hírünk a Világban Magyarország az ,,An Intelligent American's Guide to the Peace" c. kézikönyvben Irta: GÁSPÁR ÖDÖN Baloldali kormányok 1918—1919: Gróf Károlyi Mihály, nagybirtokos család leszármazottja, de liberális-szocialista hajlamú politikus lett miniszterelnök. Nemzetiségi minisztere, Jászi Oszkár, egyenlő jogokat követelt Magyarország összes népei számára és a svájcihoz hasonló federációt tervezett. De ez a nagylelkű indítvány későn érkezett. Kun Béla tanácsköztársaságáról a cikk szerzője, egy nagy demokráciában megjelent és egy eminens amerikai államférfi által ellenjegyzett könyv követelményeihez képest különösen furcsán emlékszik meg. Proletárdiktatúrát vezetett be — mondja — és megkísérelte szocializálni az iparvállalatokat egy kevéssé iparosodott és ilyen gyors és drasztikus átalakulásra éretlen államban. Az ellenállás oly mértékben nőtt — mondja — amilyen mértékben Kun Béla fiatal és buzgó párthívei programmjuk végrehajtására törekedtek. Vezérük mind kevésbbé népszerű lett. Megpróbálta újjászervezni a hadsereget, kiűzte a cseheket Keletszlovákiából és hadjáratot vezetett a román hódítók ellen. A románok legyőzték hevenyészve szervezett hadseregét és a Magyar Szovjetköztársaság eltűnt. Kun Béla elmenekült íz országból a Budapestre érkező román hadseregek pedig a fosztogatás orgiáiba kezdtek. Az ellenforradalom 1919—1920: Egész más hangnemben kezeli a cikk az ellenforradalmat: ... Ezalatt a konzervatív elemek, akik hosszú ideig uralkodtak az országon, ellenpuccsot készítettek elő. Két hadsereget szerveztek, az egyiket román, a másikat francia uralom alatt. Mikor pedig a románok visszavonultak és a Habsburg főhercegek nem tudták hatalmukat visszaszerezni, egy konzervatív vezető, Horthy tengernagy bevonult Budapestre, hogy helyreállítsa a régi monarchikus rendszert. — Kun Béla kormányát azzal vádolva, hogy megöletett „585“ személyt, Horthy megadta a jelt a fehér terrorra, mely hamarosan egész Magyarországon dühöngeni kezdett és a „vörösöket“ (idézőjelben az eredetiben) nagymérvű represszáliákkal sújtotta. A magyar történészek azt állítják, hogy ezt a terrort eltúlozták, azonban a mérsékelt irányú szakszervezetek annak idején egész Európában hosszú bojkottot szerveztek Magyarország ellen. A hatás minden esetre elég súlyos volt arra, hogy a szocialista tevékenységet elfojtsa egész Magyarországon. Trianoni béke 1920: A békeszerződés a központi hatalmak közül a legnagyobb mértékben Magyarországot darabolta fel Ausztrián kívül. De míg Ausztria békésen elfogadta veszteségeit, Magyarország igazságot követelt és a békeszerződés revízióját. Vállalkozó történetírói és propagandistái lankadatlanul igyekeztek megnyerni az angol tőkéseket és újságírókat célkitűzéseiknek és egy nagy súlyú újságíró Lord Rothermere az „igazságot Magyarországnak“ heves bajnoka lett. Felépítés 1925—1929, Gazdasági válság : Az ország újjáépítését végző kormányok munkájáról keveset beszél, de a kühöldi adósságvállalásokat annál inkább szemünkre veti. 1932-re Magyarország már a legnagyobb külföldi adósságterheket vállalta magára Délkelet-Európában: 85 dollárt fejenként. De adósságait nem törlesztette. Még a kereskedelmi kölcsönöknél is hosszabb moratóriumokra volt szükség. A gazdasági válság idején átmeneti — a gazdasági szükségszerűségektől diktált politika után — 1934-ben újra a régi soviniszta szellem lett úrrá. Külföldi kapcsolatok 1927—1945: 1938- ban a hivatalos antiszemitizmus súlyossá lett. Az ismert németbarát Imrédy jutott kormányra. A cikk szerint Imrédy a Kisentente-nak tett eredménytelen javaslatai után lemondott, de Horthy kormányzó nem fogadta el a lemondást. A kormány újabb fajpolitikai törvények előterjesztését határozta el. Kifelé a magyar kormány látszólag koncüiáns külpolitikát követett, de valójában mindinkább a náci Németországhoz közeledett. „Kevés országnak volt szilárdabb ,double-jeu’ diplomáciája, mint Magyarországnak“ — jegyzi meg a magyarbarátsággal nem igen vádolható cikkíró. — 1937-ben a felsőház szélesebbkörü jogokat szavazott meg magának és az alsóházat, amelyet azelőtt népi alapon választottak, konzultatív testületté fokozta le (?). A felsőház totális hatalmat szavazott meg Horthynak. 1939-től kezdve Németország megengedte Magyarországnak, hogy valamelyes részt kapjon hadizsákmányából. Magyarország kihasználta Csehszlovákia feldarabolását, kapott egy darabot Romániából és részt vett Jugoszlávia lerohanásában és az azt követő feldarabolásában. 1941 júniusában, Németország parancsára megüzente a háborút Oroszországnak. 1941 decemberében formálisan háborúba léptek a magyarok Nagybritannia és az USA ellen.
