Hirünk a Világban, 1957 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1957-04-01 / 4-6. szám

1 Hírünk a Világban ről, s ezek száma 597 volt. A forradalom győzelme után Pesten és vidéken előlá­rullak az ávós laktanyák borzalmai. Val­lató helyiségek, földalatti kínzókamrák, sőt halotthamvasztók. A magyar forradalom győzelme esetén egy rémuralomnak olyan megdöbbentő bizonyítékai látlak volna nap­világot, aminek módszereit, eszközeit, vé­rengzéseit alig lehetne el is képzelni. Bár­mennyire is elítélendők a vérengzések, a lincselések, meg kell állapítani, hogy a szabadságharcosok senkit nem bánlottak, aki a forradalom ellen fegyvert nem fogott. Mivel a lincselések 30-31-én történlek, ami­kor az oroszok kivonultak, a külföldi la­pok tudósítói is megjelenhettek és fény­képezhettek. De ki jelenhetett meg októ­ber 25-én a Parlament téren, amikor min­tegy 600-800 embert legyilkoltak, s amikor a kivonuló mentőket is gépfegyvertűz fo­gadta, vagy október 24-én hajnalban, a szovjet csapatok bevonulásakor a Vörös­marty téren, amikor mintegy 200-300 fia­tal középiskolás diákfiut és diáklányt kö­rülfogtak és amíg élő mozdult közöltük, addig lőtték őket. Fiatal lányok kínjukban az ingüket tépték le és tartották maguk elé megadás jeléül, ám nem volt menek­vés. A magyar forradalom vesztesége halot­takban semleges megfigyelők szerint mint­egy 25.000 fő. Vele szemben áll a Fehér Könyv mintegy 100-200 esettel. Mindezek ellenére a szabadságharcosok és forra­dalmi tanácsok kiküldöttei a kormánnyal együtt már október 30-án mindent elkö­vettek, hogy a tömeggyilkosokkal szem­beni jogos bosszuállást megszüntessék, a törvényességet biztosítsák. Október 30-án este a Parlamentben a rendőrség és a szabadságharcosok Nagy Imre miniszter­­elnökkel együtt részletes tervet dolgoz­tak ki Budapest rendjének és személy biz­tonságának a helyreállítására. Ennek ered­­ményeképen 31-én már megszűntek az egyéni vagy csoportos bosszuállások, hely­reállt a közrend, a vagyon és az életbiz­tonság, a világtörténelem minden forradal­mához viszonyítva páratlanul rövid idő alatt és elenyészően csekély bosszúval az elkövetett tömérdek bűnnel szemben. II. Az egész világ bámulattal és csodá­lattal nézte hetekig a kis magyar nép he­roikus küzdelmét az óriással. Értetlenül állott meg a magyar forradalom „csodái“ előtt. Hónapok múltak el, míg lassan felütötte fejét egy másik értékelés, ami arról be­szélt, hogy van egy józan, reális út, amit a lengyelek követtek és egy lehetetlen, politikailag meggondolatlan, éretlen, ami­hez a magyarok folyamodtak. A keleteurópai népek helyzete a Szovjet­unió katonai és politikai elnyomásában ugyanaz. A hatalom megtartásának az eszközei a nép óriási többségének meg­győződésével, sőt ellenállásával szemben a Szovjetunióban alakultak ki és azt tudomá­nyos módszerességgel a tökéletességig fej­lesztették. A sztálinizmus éveiben ezt a rendszert minden keleteurópai nép szá­mára exportálták, senki ki nem léphetett büntetlenül ebből az egységes és áLfogó gyakorlatból. A Sztálin halálával elinduló erjedési korszak nyitott lehetőséget elő­ször arra, hogy a népek történelmében és lelkében gyökerező magalarlásbeti különb­ségek a politika területén kifejeződjenek. Nem véletlen, hogy a két legnagyobb tör­ténelmi múlttal rendelkező nép, a lengyel és a magyar mozdult meg először. A len­gyel és magyar történelem párhuzamos­sága vitathatatlan, a nemzeti függetlensé­gért, fennmaradásért való harc a történe­lem folyamán sokszor találkozott. Tisztán külső körülmények döntötték el, hogy 1956-ban a magyarok kerültek a forrada­lom, a lengyelek az evolúció útjára. Ha a magyar sztálinisták moszkvai kapcsolatai nem olyan erősek, Rákosi bukása után Magyarországon Nagy Imre-kormányzat következett volna. A lengyelek a poznani felkelésből sokat tanullak és a tanulságok alapján készítették elő Gomulka jövetelét. A lengyel eseményeknél a szovjet hadse­reg elkésett. A 16 orosz hadosztály már akkor ment Varsó felé, amikor az utakat a lengyel titkos rendőrség és hadsereg alakulatai lezárták. A lengyel kudarc nyomán a szovjet hadsereg jóelőre felké­szült Magyarországon. Ha a magyar forradalom győzelme után Nyugat az Egyesült Nemzetek alapok­mányában lefekelett elvi álláspontot kö­

Next

/
Thumbnails
Contents