Hirünk a Világban, 1957 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1957-04-01 / 4-6. szám
Hírünk a Világban 5 vetve határozott, bátor magatartást tanúsítva, minden békés lehetőségei kihasznál, hogy egy veszélyeztetelt kis nép segítségére siessen, ma Magyarország szabad és független lenne. Akkor a magyar út lenne a példa, pedig ez esetben is tisztán sorsszerű körülmények döntötték volna el a helyzetet Magyarország javára. A két nép gondolkodása, életformája, vágya, a társadalom mozgása, a szellemi vezetők, írók átfogó nemzettudata a két népnél ugyanaz. Gyilasz, a börtönbezárt jugoszláv író a magyar forradalom leverése után híres cikkéi így kezdte: „A lengyel felkelés fordulópont a világkommunizmus, a magyar forradalom fordulópont a világtörténelemben.“ A magyar forradalom ma még beláthatatlan méretű átalakulást indított meg a világ gondolkodásában. A kommunista ötödik hadoszlop hatalmát szétzúzta, a szovjet blokk álszocializmusáról lerántotta a leplet. Megmutatta a kolonizáló államkapitalista és imperialista hatalmat. Megindította az átértékelő munkát a színes népeknél. A kommunizmussal szimpatizáló értelmiség szemét felnyitotta, a szellemi emberek gondolkodásában új távlatokat nyitott. Lökést adott az európai egység kialakulásának. A nyugati civilizáció elkényelmesedett hedonista és materialista gondolkodásába belevethette az új, teljesebb, átfogóbb élet igényét, egy új értékszemléletet, ahol a ke.eszlénység nemcsak szólam, nemcsak kövekbe, formákba, szervezetekbe merevített egyház, hanem magatartás és meleg élet lehetj amely a dekadencia vonásait magán hordozó civilizációnkat elindíthatja az áldozatvállalás és hitvallás életszerű, meleg útján. A PHILHARMONIA HUNGARICA A PUSZTÁRÓL ÁLMODIK „A száznapos zenekar bemutatkozása előtt — Jehudi Menuhin el volt ragadtatva — A világ legifjabb zenekara körútra megy.“ „Jövő kedden fog a bécsi Grosses Konzerthaus-ban a világ legifjabb zenekara, a Philharmonia Hungarica, bemutatkozni. A nyolcvan magyar menekültből álló zenekar alig 100 napos, és egy zenekar számára elképzelhetetelenül gyors idő alatt tökéletes összhangot értek el. A koncert szólistája Starker János a magyar származású vi.ághi. ü amerikai cse.lista lesz, aki Dvorak cselló-versenyét adja elő. Karmesterük Rozsnay Zoltán, a magyar Filharmonikusok volt második karnagya.“ „A magyar forradalom leverésekor számtalan értelmiségi menekült Ausztriába, — költők, Írók, tudósok, újságírók és orvosok. Jelentős részt képviseltek kiválóan képzett zenészák. Rozsnyay Zoltán is a hontalanok közé tartozott. Már menekülése közben foglalkoztatta az a gondolat, hogy a menekült r. ag arz.nész ke. egy.e el.a a fo ja össze. Fáradozásainak eredmény eképen a Rockefeller-alapitvány igazgatóját elküldte Ausztriába. Az amerikai megbízott kiutazott a Bécs meletti Badenbe, hogy személyesen győződhessen meg a meneküllek tervéből. Már a próbák olyan hatással voltak rá, hogy rövidesen 70.000 dollárt bocsátott egy, a magyar menekültekkel foglalkozó iroda rendelkezésére. A Rockefeller-Alapitvány ezzel jeget tört és rövidesen újabb jótékonysági szervek is csatlakoztak az adakozókhoz: az IRC 10.C00 dollárt, a Svájci Magyar Segély 20.000 frankot és a párisi Congres pour la Liberté de la Culture szintén jelentős összeget bocsájolt rendelkezésükre.“ „A magyar művészeket a badeni Hotel Esplanade-bcn helyezték el, céljaikra a fürdőváros egyik nagytermét bocsájtotla rendelkezésükre. A menekült művészek viszonzásképen egy hangverseny-sorozatot adtak Baden közönségének, belép tijegyeit oly olcsón árusítva, hogy bevételeik csak nyers kö tségciket fedezzék.“ „Jehudi Menuhin, aki röviddel ezelőtt látogatást tett Badenben, világszerte felemelte szavát kollégái érdekében. A Philharmonia Hungarica jó kezdetet vett, a közvélemény szimpátiáját máris sikerült megnyernie.“ (Neues Österreich, 1957 május 24.)
