Hirünk a Világban, 1957 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1957-04-01 / 4-6. szám
Hírünk a Világban 3 itt helyünk. Kétségtelen, hogy egy részük megtörtént. Miért és milyen okból? 1. A forradalom kitörésekor voltak sztálinista pártfunkcionáriusok, magas állású pártvezetők, akik úgy viselkedtek, mint az ávósok. Ilyen volt pl. Kalamár József a csepeli tanácselnök. 0 és felnőtt családtagjai rálőttek a tüntetőkre, akik fegyvertelenek voltak. A feldühödött nép meglincselte őket. 2. Magyaróváron az ávósok sortűzzel 83 tüntetőt gyilkoltak meg. A nép a két ávós tisztet, akik a tüzparancsot adták, elfogta és meggyilkolta. Hasonló körülmények között történt a győri és miskolci ávósok lincselése is. 3. Október 30- és 31-én a szovjet csapatok kivonulása után a szabadságharcosok ávósokat szedtek össze Budapesten. Ezeket a Markó-utcai fogházba akarták kisérni. De sok helyen a feldühödött nép meglincselte őket. 4. A Tisza Kálmán-téri nagybudapesti pártközpont ávós erőd volt, ahonnan az ávósok október 24. és 30. között nagyon sok embert lelőttek, meggyilkoltak. Köztük sebesülteket, sebesült-szálliló személyeket, arra menő szabadságharcosokat. A pártháznak félelmetes híre lelt a környéken. Október 30-án, amikor az oroszok beszüntették a harcot, Dudás József csoportja felszólítolla őket megadásra, azok tűzzel válaszoltak. Megkezdték a harcot velük szemben, de kézifegyverekkel nem boldogultak. Ezért ágyút és tankot hoztak, míg végül megjelent a fehér zászló. A feldühödött harcosok, akik sok baj társukat elvesztették, az ávósokal lelőtték. Az AVO szerepéről az elmúlt évben maga a kommunista sajtó is beszámolt, amikor a kirakat-perek kicsikart vallomásait ismertette. A Rajk pör megmaradt emberei közvetlen a forradalom előli statisztikát állítottak össze a pö.b n kivégzett embe-ek-MELYIKET A TIZENKETTŐ KÖZÜL? Lamont -professzor felhívása Amerikában és Európában élő magyarok közt végzett közvélemény-kutatás nyomán az a kép alakult ki bennem, hogy a következő tizenkét regény a legjobb, amelyet 1940 és 1956 közt magyar írók írtak. Tudomásom szerint eddig egyetlen egyet sem fordítottak le közülük angolra. Ezért e lap olvasóihoz a következő kérdéssel fordulok: Véleményük szerint az alábbi regények közül melyeket kellene legelőször angolra fordítani? Kodolányi János Juliánus barát, 1940. Márai Sándor Vendégjáték Bolzanóban, 1940. Móricz Zsigmond Rózsa Sándor, 1942. Illyés Gyula Hónok Párizsban, 1946. Márai Sándor Sértődöttek, 1947. Németh László Iszony, 1947. Wass Albert Adjátok vissza a hegyeimet, 1949. Déry Tibor Felelet, 1950. Veres Péter Szegények szerelme, 1952. Wass Albert Elvész a nyom, 1952. Tamási Áron Bölcső és bagoly, 1953. Németh László Égető Eszter, 1956. Válaszokat a következő címre kérném: Dr. William H. F. Lamont Rutgers University, New Brunswick, N. J. USA FELHÍVÁS olvasóinkhoz A HÍRÜNK A VILÁGBAN bibliográfiát készít a magyar forradalomról s szabadságharcról megjelent könyvekből. Kérjük olvasóinkat, küldjék meg szerkesztőségünknek azoknak a bármely nyelven megjelent műveknek az adatait, melyek egészben vagy jelentős részben a magyar forradalommal foglalkoznak. Az adatokat a belső címlapról vegyük s a következőket tartalmazzák: Szerző, könyveim (esetleg alcím), kiadás (ha már második vagy további), kiadási hely, kiadó, kiadási év, oldalszám (mindig az utolsó arab számot kérjük megadni, függetlenül a tényleges oldalszám lói). Amennyiben a könyvnek csak bizonyos része foglalkozna Magyarországgal, ennek terjedelmét kérjük közölni (pl.: 81—124 o.). Mutatóba alább közöljük egy könyvnek az adatait: Michener, James A.: The Bridge at Andau. New York, Random House, 1957. 270 old.
