Hirünk a Világban, 1957 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1957-01-01 / 1-3. szám

Hírünk a Világban 15 az általa megalakított Kádár-kormány nyíl­tan szembehelyezkedik. Ez a kiliivó maga­tartás mégsem vont maga után semminemű megtorló intézkedést. A szovjet propaganda a tényekkel hom­lokegyenest ellenkező rágalmakat szór a magyar nép szabadságharcára és a világ figyelmét elterelni igyekszik a Vörös had­sereg beavatkozása következtében előállott tragikus helyzetről. A szovjet kormány leg­újabb diplomáciai kezdeményezéseivel meg akarja szüntetni a magyarországi agresszióját követő nemzetközi elszigetelt­ségét. Mindezt figyelembe véve, a történelmé­nek egyik legtragikusabb időszakát élő ma­gyar nép nevében, a Magyar Forradalmi Tanács kéri az érdekelt kormányokat, bogy a Szovjetunióval csak abban az esetben kezdje; ek tárgya’áso al más \i ás ké dé ek megoldása érdekében, ha azt megelőzően, illetőleg az esetleges nagyhatalmi konferen­cia első pontjaként, a magyar kérdés ren­dezése napirendre kerül. Magyarországon a nemzet legjobbjai es­nek áldozatul az idegen megszálló erők árnyékában működő szisztematikus meg­torlásnak. Rendkívüli bíróságok, sőt orosz katonai bíróságok Ítélkeznek magyar ha­zafiak fölött, akiknek egyetlen bűnük, hogy sikraszálltak népük szabadságáért. A kor­mány még attól sem riadt vissza, hogy az általa meghirdetett amnesztiát utólag visz­­szavonja. A Kádár-kormány provokativ jellegű in­tézkedései könnyen olyan légkört teremt­hetnek az országban, hogy az elkeseredett lakosság a harc újrafelvételére szánja el magát, még akkor is, ha annak kimenetele reménytelennek látszik. A Magyar Forradalmi Tanács kéri az Egyesült Nemzetek Szervezetét, a kormá­nyokat, a parlamenteket, a társadalmi szer­vezeteket és a világ közvéleményét, hogy emeljék fel tiltakozó szavukat és biztosít­sák olyan rendszabályok foganaLositását, melyek egyrészt végelvetnek a Magyaror­szágon dúló bosszúhadjáratnak, másrészt a magyar nép világosan kifejezésre juttatott szándékának és az Egyesült Nemzetek Szervezete határozatainak megfelelő hely­zetet teremtenek Magyarországon. Amig ez meg nem valósul, nemcsak a magyar nép tragédiája folytatódik, hanem a világ békéjéért felelős Egyesült Nemzetek Szer­vezetének tekintélye és maga a béke is veszélyben van. Kik a Magyar Forradalmi Tanács tagjai? Elnöke: Kéthly Anna; alelnökök: Kővágó József, Király Béla; főtitkár: Kiss Sándor. Az IntézőbizotLság tagjai: Adorján József, Auer Pál, Bede Béla, Benjámin Olivér, Benkő Zoltán, Boross Lajos, Faludy György, Hajdu-Németh Lajos, Horváth János, Jankovich István, Jónás Pál, Kéthly Anna, Király Béla, Kisbáb Jenő, Kiss Sándor, Kovács Imre, Kovács K. Zoltán, Kővágó József, Nagy Ferenc, Nagy János, Osváth György, Radies József, Raksányi Árpád. B. Rácz István, Szabó György, Sz. Szabó Pál, Szélig Imre, Sztáray Zoltán, Varga József, Varga László. A tagnévsor: Kéthly Anna, Kővágó József, Király Béla (elnökség); Adorján József, Auer Pál, B. Rácz István, Nagy Ferenc, Szabó Miklós (Kisgazdapárt): Bede Béla, Benjámin Olivér, Gábori György, Kisbán Jenő, Szélig Imre (Szociáldemokrata Párt); Benkő Zoltán, Boross Lajos, Füzessi István, Kovács Imre, Sz. Szabó Pál (Petőfi Párt); Balázs Tibor, Jenőffy Nándor, Hajdu-Né­meth Lajos, Kovács K. Zoltán, Radies József, Raksányi Árpád (Keresztény De­mokrata Párt); Aykler Zsigmond, Jónás Pál, Nagy Balázs, Prágay Dezső (Petőfi Kör); Halászi József, Horváth Já­nos, Kiss Sándor (Parasztszövetség); Szabó György, Vadász Kornél, Varga László (Munkástanácsok); Gáthi Róbert, Nyeste Zoltán, Sztáray Zoltán (Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága); Faludy György, Ignotus Pál (írószövetség); Jankovich Ist­ván, Molnár Ferenc, Osváth György (Egye­temi Forradalmi Bizottság); Bondor Vil­mos, Egri György, Nagy János, P. Végvári Vazul (Fegyveres Erők); Radocsay Lász­­lóné, Varga József (Politikai Üldözöttek Szövetsége); Dénes Tibor, Juhász József (Magyar Színjátszó Társaság); Török Ist­ván, Zala György (Fővárosi Nemzeli Bi­zottság).

Next

/
Thumbnails
Contents