Hirünk a Világban, 1957 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1957-01-01 / 1-3. szám

16 Hírünk a Világban Magyar tudósok s szak­emberek Amerikában A WASHINGTON STAR 1957, II. 17-én cikksorozatot kezdett „Az Amerikában lévő magyar menekül­tek közt sok tudós van“ címmel. Az első lapon közölt s a sorozatot elindító cikk többek közt ezt tar­talmazza: „Ez az ország Magyarország kie­melkedő szellemi embereinek ko­moly hányadát kapja ... Magyaror­szág mindig vezetőszerepet vitt tu­dományos kutatás terén. Főleg a mérnökök közül többen azonnal ötszámiegyű fizetéses állásokat kap­nak, amint megérkeznek a Camp Kilmerbe .. . Sok menekültnek dok­torátusa van a magyar egyetemek­ről, melyeket már régóta úgy tartanak számon, mint amelyek a világ legjobb egyetemei közé tar­toznak. Dr. Wallace W. Atwood szerint, aki az amerikai National Academy of Sciences külföldi kap­csolatok osztályának vezetője, több mint 500 nagy képzettségű egyént találtak a menekültek közt. Fontos lény, hangsúlyozza Dr. Atwood, hogy az összes fiatal ma­gyar tudós különösen matematiká­ban kapott jó alapokat — épp ami­ben az amerikai tudósok közt nagy a hiány. Ez annak köszönhető, hogy a magyar elemi iskolákban erre a tárgyra igen nagy súlyt fektetnek.“ „T adomány- történet és annak legutóbbi veszteségei“ címmel Claudius F. Mayer cikket irt a MILITARY MEDICINE 1957, II-i számába. „Az orvostudomány történetének a területén — Írja a washingtoni folyóirat — az érdekesebb nemzet­közi események közé tartozik az Országos Orvostörténeti Könyvtár alapítása Magyarországon, Buda­pesten, 1951-ben. Több mint ezer évi fennállása után, a háborúban töltött évszázadok sok pusztítása ellenére, Magyarország még mindig bővelkedik értékes kulturális erek­lyékben s az orvostudomány ok­mányaiban, amelyeket ez az egye­dülálló könyvtár igyekszik össze­gyűjteni s megőrizni. Nemrég, 1955-ben, az új könyv­tár nyomtatott folyóiratot indított meg COMMUNICATIONS EX BIBLIOTHECA HISTÓRIÁÉ ME­­DICAE HUNGAR1CA címmel.“ A cikk ismerteti a magyar folyó­irat több számát, majd az orvostu­domány veszteségei közt a követ­kező magyarokat sorolja fel: Ma­­gyary-Kossa Gyula (1865-1944), Pa­taki Jenő (1857-1944), Ernyey Jó­zsef (1874-1945), Rapaich Raymond (1884-1954). Baka y Lajos tudományos műve, „The blood­­brain barrier, with special regard to the use of radioactive isotopes“, nemrég jelent meg (Springfield, 111., Thomas, cl956, 154 old.) Gábriel Asztrik professzort a Francia Becsületrend lovagjává nevezték ki a francia­magyar s magyar-francia barátság érdekében tett sokéves szolgálatai­ért. 1956, I-i számunkban ismerte­tett könyve, „Student Life in Ave Maria College, Mediaeval Paris“, elnyerte a Francia Akadémia Tltor­­lel-diját. „Mariin de Bereck, Re­ceptor, Proctor and Rector at the University of Paris (1423-1432)“ c. tanulmánya 1956 végén jelent meg az indianai Notre Dame-i egyetem Középkori Intézetének kiadásában. A tanulmány az egyetlen magyar­ról szól, aki egy személyben töl­tötte be mind a három magas mél­tóságot. Gallus Sándort a vicioriai Anthropológiai Egyesü­let elnökévé vál asztotta. Az egye­sületben nemrég Edvi Illés István előadást tartott a magyar népze­néről. Kertész István professzor volt a vezetője a Notre Dame-i egyetem (Notre Dame, In­diana) Nemzetközi Kapcsolatok Bi­zottsága által rendezett „What Ame­rica Stands For“ c. vitának már­cius 29-30-án. Kertész István pro­fesszor hasonlócimű könyve rövide­sen megjelenik, melyet M. A. Fitz­­simons-szal, mint társszerzővel egy­ütt irt. Ugyancsak ők ketten a szer­zői a „Diplomacy in a Changing World“ c. műnek. Kertész István egy további előkészületben lévő műve: „Challenges and Responses of American Diplomacy in the Post­war World“. Nemrég jelent meg az ő szerkesztésében a „The Fate of East Central Europe“ c. mű, mely­nek ismertetésére még visszatérünk. Kiss József orientalista, aki nemrég menekült Magyarországról, Japánba ment elő­adókon) tra. Neumann János a magyar tudomány büszkesége, századunk egyik legnagyobb mate­matikusa, február 8-án meghall Washingtonban. A WASHINGTON POST (57. II. 9.) kéthasábos nekro­lógját Így kezdi: „John von Neumann, az Atom­energiabizottság tagja, a magyar születésű emberi agy az elektromos agy mögött, mely az atombombát lehetővé tette, 53 éves korában rák­ban meghalt a Walter Reed kato­nai kórházban.“ A NEWSWEEK (57. II. 18.) „Egy géniusz költözött el“ címmel ezt írja: „A férfiak, akiknek köszön­hető, hogy technikai téren a vilá­got biztosan vezetik a nukleáris erők s komplex számológépek kor­szakába, elvesztették elismert ve­zetőjüket az elmúlt héten. Dr. John von Neumann, akit mint matemati­kust, mind a tudomány mélységei-TUDÓSAINK KÜLFÖLDÖN

Next

/
Thumbnails
Contents