Hirünk a Világban, 1957 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1957-01-01 / 1-3. szám
16 Hírünk a Világban Magyar tudósok s szakemberek Amerikában A WASHINGTON STAR 1957, II. 17-én cikksorozatot kezdett „Az Amerikában lévő magyar menekültek közt sok tudós van“ címmel. Az első lapon közölt s a sorozatot elindító cikk többek közt ezt tartalmazza: „Ez az ország Magyarország kiemelkedő szellemi embereinek komoly hányadát kapja ... Magyarország mindig vezetőszerepet vitt tudományos kutatás terén. Főleg a mérnökök közül többen azonnal ötszámiegyű fizetéses állásokat kapnak, amint megérkeznek a Camp Kilmerbe .. . Sok menekültnek doktorátusa van a magyar egyetemekről, melyeket már régóta úgy tartanak számon, mint amelyek a világ legjobb egyetemei közé tartoznak. Dr. Wallace W. Atwood szerint, aki az amerikai National Academy of Sciences külföldi kapcsolatok osztályának vezetője, több mint 500 nagy képzettségű egyént találtak a menekültek közt. Fontos lény, hangsúlyozza Dr. Atwood, hogy az összes fiatal magyar tudós különösen matematikában kapott jó alapokat — épp amiben az amerikai tudósok közt nagy a hiány. Ez annak köszönhető, hogy a magyar elemi iskolákban erre a tárgyra igen nagy súlyt fektetnek.“ „T adomány- történet és annak legutóbbi veszteségei“ címmel Claudius F. Mayer cikket irt a MILITARY MEDICINE 1957, II-i számába. „Az orvostudomány történetének a területén — Írja a washingtoni folyóirat — az érdekesebb nemzetközi események közé tartozik az Országos Orvostörténeti Könyvtár alapítása Magyarországon, Budapesten, 1951-ben. Több mint ezer évi fennállása után, a háborúban töltött évszázadok sok pusztítása ellenére, Magyarország még mindig bővelkedik értékes kulturális ereklyékben s az orvostudomány okmányaiban, amelyeket ez az egyedülálló könyvtár igyekszik összegyűjteni s megőrizni. Nemrég, 1955-ben, az új könyvtár nyomtatott folyóiratot indított meg COMMUNICATIONS EX BIBLIOTHECA HISTÓRIÁÉ MEDICAE HUNGAR1CA címmel.“ A cikk ismerteti a magyar folyóirat több számát, majd az orvostudomány veszteségei közt a következő magyarokat sorolja fel: Magyary-Kossa Gyula (1865-1944), Pataki Jenő (1857-1944), Ernyey József (1874-1945), Rapaich Raymond (1884-1954). Baka y Lajos tudományos műve, „The bloodbrain barrier, with special regard to the use of radioactive isotopes“, nemrég jelent meg (Springfield, 111., Thomas, cl956, 154 old.) Gábriel Asztrik professzort a Francia Becsületrend lovagjává nevezték ki a franciamagyar s magyar-francia barátság érdekében tett sokéves szolgálataiért. 1956, I-i számunkban ismertetett könyve, „Student Life in Ave Maria College, Mediaeval Paris“, elnyerte a Francia Akadémia Tltorlel-diját. „Mariin de Bereck, Receptor, Proctor and Rector at the University of Paris (1423-1432)“ c. tanulmánya 1956 végén jelent meg az indianai Notre Dame-i egyetem Középkori Intézetének kiadásában. A tanulmány az egyetlen magyarról szól, aki egy személyben töltötte be mind a három magas méltóságot. Gallus Sándort a vicioriai Anthropológiai Egyesület elnökévé vál asztotta. Az egyesületben nemrég Edvi Illés István előadást tartott a magyar népzenéről. Kertész István professzor volt a vezetője a Notre Dame-i egyetem (Notre Dame, Indiana) Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága által rendezett „What America Stands For“ c. vitának március 29-30-án. Kertész István professzor hasonlócimű könyve rövidesen megjelenik, melyet M. A. Fitzsimons-szal, mint társszerzővel együtt irt. Ugyancsak ők ketten a szerzői a „Diplomacy in a Changing World“ c. műnek. Kertész István egy további előkészületben lévő műve: „Challenges and Responses of American Diplomacy in the Postwar World“. Nemrég jelent meg az ő szerkesztésében a „The Fate of East Central Europe“ c. mű, melynek ismertetésére még visszatérünk. Kiss József orientalista, aki nemrég menekült Magyarországról, Japánba ment előadókon) tra. Neumann János a magyar tudomány büszkesége, századunk egyik legnagyobb matematikusa, február 8-án meghall Washingtonban. A WASHINGTON POST (57. II. 9.) kéthasábos nekrológját Így kezdi: „John von Neumann, az Atomenergiabizottság tagja, a magyar születésű emberi agy az elektromos agy mögött, mely az atombombát lehetővé tette, 53 éves korában rákban meghalt a Walter Reed katonai kórházban.“ A NEWSWEEK (57. II. 18.) „Egy géniusz költözött el“ címmel ezt írja: „A férfiak, akiknek köszönhető, hogy technikai téren a világot biztosan vezetik a nukleáris erők s komplex számológépek korszakába, elvesztették elismert vezetőjüket az elmúlt héten. Dr. John von Neumann, akit mint matematikust, mind a tudomány mélységei-TUDÓSAINK KÜLFÖLDÖN
