Hirünk a Világban, 1957 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1957-01-01 / 1-3. szám
14 Hírünk a Világban Hűséget fogadunk a zászló előtt, mely jelezte nekünk, hogy a nép forradalmi egységéből a nemzet újjászületett. Ebben a hűségben, hitvallásunk alapján, gondozni és védeni fogjuk a magyarság szellemét. Erkölcs legyen a munkánk talpköve, műveinkben pedig találjon értelmet és formát a nép alkotó ereje, az emberség és eszméivel a kor. Egyedül igy leszünk méltók a nagy elődökhöz, s egyedül igy válhatunk későbbi nemzedékek érdemes őreivé. Budapest, 1956 december 22. Magyar írók Szövetsége Ez volt az a kiáltvány, minden bizonnyal Tamási Áron Írása, melyről az Írószövetség december 28- án szavazott. A kiáltványt 25Ö~“tág közül 237 szavazta meg, 6 szavazott ellene, 7 tartózkodott a szavazástól. „(Ez a szavazás) kinyilvánította — Írja a FIGARO LITTÉRAIRE (57, I. 5.) — a szovjet páncélkocsik és a Kádár-kormány rendőrségével szemben, hogy a magyar forradalom él; ezek az irók felháborodott tiltakozással szálltak szembe a hivatalos kommunista propagandával, amely azt kapitalista és reakciós felkelésnek festette le, és elitélték azoknak a bűnét, akik a forradalmat vérbe fojtották. E majdnem-egyhangú határozat. .. maga a nép majdnem-tökéletes egyetértésének a tükörképe, mely éppolyan rendíthetetlen és legyőzhetetlen. Ez annál rcndkivülibb és zavarba ejtőbb, miután 12 évi magyar „népi demokrácia“ után nem maradt Magyarországon más értelmiségi, mint aki csatlakozott a rezsimhez vagy akit a rezsim maga nevelt. Magyarország „burzsoá“ intelligenciája minden jel szerint likvidáltatott vagy száműzetésbe kényszerült az évek folyamán... Nem az érsekek s horthysta feudális urak támadták meg az orosz páncélosokat benzines palackokkal és rendeztek sztrájkot Csepel szigetén, s még kevésbé voltak monarchisták vagy liberálisok azok az irók, akik hitet tettek s hitet tesznek továbbra is tökéletes szolidaritásukról a felkeléssel. Talán még soha egyetlen nemzet értelmiségi osztálya nem állt ilyen hatalmas és egyhangú spontaneitással egy forradalmi mozgalom élére s vált jelképévé ily világosan e mozgalomnak. A magyar október történelmi jelentősége pontosan abban áll, hogy nem a ,túlélők“ lázadásáról volt szó, akik egy utolsó kísérletet tesznek a múlt feltámasztására, hanem azoknak az elveknek a visszautasításáról, melyek a kommunista világot irányítják ... Ez volt korunk első post-marxista forradalma!“ Január elején Moszkva láthatta, hogy a Nyugat még csak egy kompromisszumra sem akarja kényszeríteni a magyar kérdésben, s Hruscsov és Malenkov budapesti útja után elkezdődött a megtorlás. Január közepén kivégezték a Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmány elnökét, Dudás Józsefet s társát Szabó Jánost, sok más szabadságharcossal együtt. Lecsaptak az írókra is. Felfüggesztették a Magyar írószövetség működését s letartóztatták az „irólázadás“ több vezetőjét, köztük Háy Gyulát s Zelk Zoltánt. A Magyar Forradalmi Tanács kiáltványa A magyar forradalom szervezeteinek és demokratikus politikai pártjainak képviselői által Strasbourgban január 7-én létrehozott Magyar Forradalmi Tanács ünnepélyes felhívással fordul a világ közvéleményéhez és az emberi szabadság eszméjét tiszteiéiben tartó kormányokhoz. Négy hónappal ezelőtt kelt fel az egész magyar nép, hogy kivívja függetlenségét és szabadságát. A magyar forradalom, idegen megszálló csapatok beavatkozása ellenére, győzött. A magyar kormány november elsején elhatározta, hogy kilép a Varsói Katonai Szövetségből, kinyilatkoztatta Magyarország semlegességét, követelte a szovjet csapatok távozását és felkérte a nagyhatalmakat, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetét az ország új nemzetközi státusának elismerésére és biztosítására. A segélykérés eredménytelen maradt. Magyarország magárahagyva a Szovjetunió csalárd módon előkészilelt, brutális katonai beavatkozásának áldozata lelt. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Magyarországra vonatkozó határozataival mind a Szovjetunió kormánya, mind pedig
