Hirünk a Világban, 1956 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1956-09-01 / 3-4. szám
Hírünk a Világban 3 PÁLYÁZAT A szovjet-kommunizmus magyarországi hatalomátvételét követően megszületett magyar emigráció a száműzetés első napjától kezdve értelmét és célját Magyarország szabadságának a kivívásában látja. E cél megvalósítását a kommunista uralom tevékenységének leleplezése, a magyar nép valódi helyzetének, szenvedéseinek feltárása, valamint a szabad világ hatalmait fenyegető szovjetveszély megmutatása útján igyekezett szolgálni. Azt remélte, hogy e tevékenysége nyomán a szabad világ kormányai hivatalos külpolitikai programjukba okLatják a középkeleteurópai népek békés eszközökkel való felszabadítását. A Nyugat és Kelet közötti külpolitikai feszültség egy időben már kirobbanással fenyegetett és bár az emigráció soha sem kívánta más népek háborúba való sodrásával segítem elő céljait, e konfliktus Magyarország felszabadításához vezethetett volna. A helyzet azóta lényegesen megváltozott és ezidőszerint a nyugati hivatalos politika programjában még a békés felszabadítás követelése is eléggé hátlérbeszorult. A megváltozott helyzetben a magyar emigráció számára felvetődik a kérdés, vajon újra kell-e fogalmazni koncepcióját s (az utat, amellyel ezt megvalósítani reméli. HelyeselheLő-e a jelenlegi külpolitikai irányzat vonala és remélhelő-e ettől a rabnépek felszabadítása? A Hírünk a Világban pályázatot hirdet a magyar emigrációs koncepció, valamint az általa helyesnek vélt nyugati külpolitika alapelveinek a megfogalmazására. A pályázat célja nem a volt vagy jelenlegi irányzatok kritikája. Pozitív koncepció megfogalmazását kérjük, egy nyugati diplomatával való képzelt beszélgetés, vagy esetleg esszé formájában. Határidő: 1951, február 1. Pályaxbirák: Áuer Pál, Hám Tibor, Teleki Géza. A pályázat terjedelme nem haladhatja meg az öt, kettős sortávolságú gépelt oldalt. Minden pályázatot kérünk négy példányban megküldeni. Pályadijak: Első dij: ? 50.—, második dij: $ 25.—, harmadik dij: $ 10.— rűsitő baráti társaságokkal karöltve. A MSZT a napokban küldte el a Corvina kiadásában megjelent ,A Magyar Szépművészeti Múzeum kincsei’ és a ,Magyar szobrászat' c. reprezentatív kiadvány angol, német és francianyelvű példányait a világnak csaknem minden tájára... Az itt működő baráti társaságok foglalkoznak majd a magyar kiadványok ismertetésével.“ (M agyar Nemzet, 1955, július 8.) A szabad földön élő magyarságnak fel kell ismernie e folyamat jelentőségét. Bár az sok örvendetes eseményt is hozhat, nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy milyen hátsó gondolat kapcsolódik hozzá. Fel kell tehát céltudatosan készülni arra, hogy — miközben a magyar remekművek idegen nyelveken történő kiadását nem helytelenítjük — meghiúsítsuk a kommunistáknak azt a törekvését, hogy idegen toliakkal ékeskedjenek a világ előtt. A kommunista rezsim, melyet semmilyen kapcsolat nem fűz a magyar néphez, a magyar történelemhez és kultúrához, most már nemcsak a magyar nép feletti hatalmat bitorolja, hanem a magyar kultúra legfőbb őreként is jelentkezik a Nyugaton. Odahaza a rezsim hiába próbálja kisajátítani kultúránkat, mert népünk tisztán látja tetteit és valódi szándékait, sőt épp azirók és művészek nyíltan lázadnak ellene. A tájékozatlan nyugati közvéleménynek azonban, mely csak a megjelent műveket ismeri meg, feltétlenül meg kell tudnia, hogy a magyar nép állítólagos képviseletében kik s miért „terjesztik" a magyar műveltséget.
