Hirünk a Világban, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1955-11-01 / 11-12. szám

Hírünk a Világban 9 BARTÓK BÉLA ÉS A ROMÁN NÉP Ezen a címen jelent meg egy román zene­tudós, Viorel Cosma, írása a MAGYAR NEMZET 1955. VIII. 23.-i számában. Ebből közlünk néhány szemelvényt. Bartók Béla Románia őszinte barátja volt, arra törekedett, hogy alaposan megismerje az ország múltját, kulturális eredményeit, a nyel­vet, a szokásokat. Még akkor, amikor Bihar megyei népdalgyűjtésébe kezdett, Bartók hoz­záfogott a román nyelv tanulmányozásához. . . Bartók nagy szenvedéllyel gyűjtötte az er­délyi népdalokat, lelkesedett ezek szépségéért. A Román Akadémia segítségével 1913-ban ki­adta az első Bihar megyei román népdal-gyűj­teményét. ,,Mindennél jobban óhajtom, hogy a béke legalább köztünk és Románia között fennmaradjon” — írta 1914 szeptember 27-én Ion Bianu-nak» a Román Akadémia könyvtá­rosának. A zeneszerző őszintén kívánta a két nép barátságát, őszintén harcolt ezért. A há­ború azonban kirobbant s Bartóknak meg kel­lett elégednie az 1918-ig összegyűjtött dalai­val. A földkerekség legkiválóbb zeneszerzői és zenekutatói közül többen Bartók munkája eredményeként ismerkedtek meg a román nép művészetének kincseivel. Ravel például ő ál­tala ismerte meg a bihari román népdalokat. A népművészetről alkotott felfogásának ki­kristályosodásában nagy szerepet játszottak az olyan román kutatók is, mint Kiriac, Vidu, Brediceanu, Braioloiu, Birlea, Busitia és má­sok, akik közvetlenül vagy közvetve, levelezés útján hozzásegítették ahhoz, hogy átérezhesse és megérthesse a román népzene különböző megnyilvánulásait és jellegzetességeit... Életének utolsó időszakában, 1944 január 30án irta barátjának. Szigeti Józset heged, " művésznek azt a levelét, amely szintén a ro­mán népzene iránti szeretetének jelképe : „Egy rendkívül érdekes munkához kezdtem hozzá most. . . román népi melódiák szövegeit ren­dezem és stilizálom, összesen 2000-et. Úgy hiszem, sok érdekesség fog felszinre kerülni, legalábbis a parasztokra vonatkozóan... íme mivel foglalkozom mostan, és várom szám­űzetésemnek végét...” 1 S^SͰOS VÀLASITÂSOK ÉVFOROULÓJÁ November 4-én a Magyar Nemzeti Bizott­mány nagyszabású ünnepséget rendezett az 1945-ös magyarországi választások tízéves év­fordulóján. Magyar részről Varga Béla. Nagy Ferenc, Peyer Károly, Szent-Iványi Sándor. Kovács Imre, Királdv Lajosné beszélt, az amerikai szónokok Dallas S. Townsend, Ave­­rell Harriman, New York kormányzója, Whit­ney H. Shepardson» a Free Europe Commit­tee elnöke, Adolf A. Berle Jr., és lohn C. Hughes nagykövetek, s C. D. Jackson, a Time Inc. alelnöke, voltak. Varga Béla többek közt a következőket mondta : ,,Az oroszok egyetlen közös listát tervez­tek ; — mondta Varga Béla — ki merne ellen­mondani Vorosilov akaratának Magyarorszá­gon?... Ebben a helyzetben rettenetes fele­lősség nehezedett azokra, akiket a Gondviselés ezekben a hónapokban a nemzet vezetésére rendelt. Az egész nemzet egysége tökéletesen bontakozik ki : ha valaki megpróbálta a ma­gyarok közül az alkudozást az egvséges listá­ról, azt elsöpörte a magyar nép egységes aka­rata. A választás megtörtént. Orosz megszál­lás alatt, de relative szabadon. Hivatalosan is a világ által elismert 83 százalék tett tanúsá­got az ország lakosságából, hogy hü maradt a Nyugathoz, amelyhez ezer éven át tartozott. Nem leszünk kommunisták» magyarok és ke­resztények maradunk. Nem leszünk orosz a­­lattvalók, orosz kolónia, szabadok maradunk befelé és függetlenek kifelé. S ha meg kell halni ebben a tanuságtételben. lássa meg a vi­lág, hogv hü történeti és népi örökségéhez. Örömmámorban úszik az ország, boldog a

Next

/
Thumbnails
Contents