Hirünk a Világban, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955-11-01 / 11-12. szám
Hírünk a Világban 9 BARTÓK BÉLA ÉS A ROMÁN NÉP Ezen a címen jelent meg egy román zenetudós, Viorel Cosma, írása a MAGYAR NEMZET 1955. VIII. 23.-i számában. Ebből közlünk néhány szemelvényt. Bartók Béla Románia őszinte barátja volt, arra törekedett, hogy alaposan megismerje az ország múltját, kulturális eredményeit, a nyelvet, a szokásokat. Még akkor, amikor Bihar megyei népdalgyűjtésébe kezdett, Bartók hozzáfogott a román nyelv tanulmányozásához. . . Bartók nagy szenvedéllyel gyűjtötte az erdélyi népdalokat, lelkesedett ezek szépségéért. A Román Akadémia segítségével 1913-ban kiadta az első Bihar megyei román népdal-gyűjteményét. ,,Mindennél jobban óhajtom, hogy a béke legalább köztünk és Románia között fennmaradjon” — írta 1914 szeptember 27-én Ion Bianu-nak» a Román Akadémia könyvtárosának. A zeneszerző őszintén kívánta a két nép barátságát, őszintén harcolt ezért. A háború azonban kirobbant s Bartóknak meg kellett elégednie az 1918-ig összegyűjtött dalaival. A földkerekség legkiválóbb zeneszerzői és zenekutatói közül többen Bartók munkája eredményeként ismerkedtek meg a román nép művészetének kincseivel. Ravel például ő általa ismerte meg a bihari román népdalokat. A népművészetről alkotott felfogásának kikristályosodásában nagy szerepet játszottak az olyan román kutatók is, mint Kiriac, Vidu, Brediceanu, Braioloiu, Birlea, Busitia és mások, akik közvetlenül vagy közvetve, levelezés útján hozzásegítették ahhoz, hogy átérezhesse és megérthesse a román népzene különböző megnyilvánulásait és jellegzetességeit... Életének utolsó időszakában, 1944 január 30án irta barátjának. Szigeti Józset heged, " művésznek azt a levelét, amely szintén a román népzene iránti szeretetének jelképe : „Egy rendkívül érdekes munkához kezdtem hozzá most. . . román népi melódiák szövegeit rendezem és stilizálom, összesen 2000-et. Úgy hiszem, sok érdekesség fog felszinre kerülni, legalábbis a parasztokra vonatkozóan... íme mivel foglalkozom mostan, és várom száműzetésemnek végét...” 1 S^SÍ°OS VÀLASITÂSOK ÉVFOROULÓJÁ November 4-én a Magyar Nemzeti Bizottmány nagyszabású ünnepséget rendezett az 1945-ös magyarországi választások tízéves évfordulóján. Magyar részről Varga Béla. Nagy Ferenc, Peyer Károly, Szent-Iványi Sándor. Kovács Imre, Királdv Lajosné beszélt, az amerikai szónokok Dallas S. Townsend, Averell Harriman, New York kormányzója, Whitney H. Shepardson» a Free Europe Committee elnöke, Adolf A. Berle Jr., és lohn C. Hughes nagykövetek, s C. D. Jackson, a Time Inc. alelnöke, voltak. Varga Béla többek közt a következőket mondta : ,,Az oroszok egyetlen közös listát terveztek ; — mondta Varga Béla — ki merne ellenmondani Vorosilov akaratának Magyarországon?... Ebben a helyzetben rettenetes felelősség nehezedett azokra, akiket a Gondviselés ezekben a hónapokban a nemzet vezetésére rendelt. Az egész nemzet egysége tökéletesen bontakozik ki : ha valaki megpróbálta a magyarok közül az alkudozást az egvséges listáról, azt elsöpörte a magyar nép egységes akarata. A választás megtörtént. Orosz megszállás alatt, de relative szabadon. Hivatalosan is a világ által elismert 83 százalék tett tanúságot az ország lakosságából, hogy hü maradt a Nyugathoz, amelyhez ezer éven át tartozott. Nem leszünk kommunisták» magyarok és keresztények maradunk. Nem leszünk orosz alattvalók, orosz kolónia, szabadok maradunk befelé és függetlenek kifelé. S ha meg kell halni ebben a tanuságtételben. lássa meg a világ, hogv hü történeti és népi örökségéhez. Örömmámorban úszik az ország, boldog a
