Hirünk a Világban, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1955-05-01 / 5-7. szám

F I 6 y E L € itteni ma­­, énekkel, m élmény, pmüvészeti §ka útján. A francia sajtó elragadtatot­tan ünnepelte a magyar ven­dégeket, akiknek első fellépé­sük 1955, II. 1.-én volt. A FIGARO szerint müso­kSSBURGBAN. ruk rendkívül változatos volt; a zene egyszerre lágy és erős, mint a tokaji bor; ,»ragyogó zene- és táncmüvészetet nyúj­tanak, amely teljesen őszinte, megkapóan vig s a vidámság mindenkire átragad.” épviselünk, rdést, nem ^alább ha­lap cikke, ndta a to­­t kell vet­­alizmusnak, i konferen­­ek képvise­­ívá tettek. '*s amerikai i szó. Vilá_ >ttan meg ífben, hogy /.ágainkban kát tarta­­illapodások- A sem- i megoldás, uo fenntar­oan úgy hi­­zett az ide­­y világosan értünk sza­­ilatt. Ezek­­ak az UNO kell lefoly- Nçmzetek­­ztost és el­kellene or­­enes külde­­tagállamok yen ideigle­­szer beveze­tése, még teljesen függetlenül a választások ellenőrzésétől is, megnyugvást jelentene a szov jet kormány részére, mert hisz a UNO-nak ö is tagja.” Auer szerint a Szovjet cse­rében a keleteurópai rendezés­ért elérheti a hidegháború megszüntetését, kölcsönös le­szerelést, a Kelet és Nyugat közötti kereskedelmet és ezer­féle más gazdasági előnyt. Auer Pál egy korábbi be­szédében, a Mouvement Euro­péen Nemzetközi Tanácsának Versaillesben, Robert Schu­man miniszter elnöklete mel­lett tartott ülésén, szintén követelte a teljes felszabadí­tást és tiltakozott az esetle­ges semlegesítés ellen. „A Szovjetnek szüksége van — mondotta — a feszültség eny­hítésére; tudomásul kell azon­ban vennie, hogy erre a mi problémáink megoldása nél­kül nem kerülhet sor.” A párizsi FIGARO közölte, hogy Auer és Gafencu v. ro­mán külügyminiszter, a Kö­zép- és Keleteurópai Bizott­ság megbizásából, felkérték a nyugati külügyminisztereket, hogy szólítsák fel az orosz kormányt Magyarországnak és Romániának a békeszerződés alapján való kiürítésére. A legnagyobb példányszámú francia lap, a FRANCE SOIR kritikusa azt irta, hogy az együttes fenntartás nélkül meghódította a közönséget. A PARIS PRESS első olda­lán három fényképpel közöl riportot a bemutatóról. A cikk szerint az „együttes meghó­dította az Empire-szinház két­ezer nézőjének a szivét.” Fel­lépésük valóságos diadal volt és minden finálét meg kellett ismételniük. A riport azt is el­mondja, hogy a magyarok a román népi együttest váltot­ták fel, de a hangulat erősen megváltozott. Az öltözők kö­rül és a színfalak mögött nem állnak esőkabátos, puha­kalapos, sötéttekintetü ala­kok zsebretett kezekkel, He­lyettük a látogató szívélyes és mosolygós arcú lányokkal ta­lálkozik és frakkba öltözött karmesterrel. A LE MONDE az egyetlen francia lap, amelyik inkább negativ kritikát közöl: „A lengyel és a román után teg­nap a magyar néptáncot lát­tuk. Folklór, megintcsak fol­klór... Abból, amit eddig be­mutattak nekünk, ez bizonyá­ra nem a legragyogóbb, nem a legeredetibb...” Az AURORE szerint „a magyar balett koreográfiája kitűnő, tele van pompás öt­letekkel. A táncosok tehetsé­gesek.” A COMBAT „Magas színvo­nalú műsor” címmel Írja: »íme egy magas színvonalú műsor, amelyet senkinek sem szabad elszalasztania, aki sze­reti a népi zenét, sőt egysze­rűen a zenét.” Kiemeli a cikk, hogy a XIX. században össze­tévesztették a magyar zenét és a cigányzenét. „Olyan muzsi­kusoknak kellett jönniök, mint Kodálynak, s főleg Bar­tóknak, hogy feltárják a ma­gyar népi zene arculatát.” A lap szerint épp a magyar együttes játéka tárja fel a magyar és a cigány művészet különbözőségét. „A műsor második része bemutat ci­gánytáncokat és cigányzenét is. Itt érezzük a különbséget a ritmusban és a melódiában is, nem beszélve magukról a kosztümökről.” A AFP francia hírszolgálati iroda azt Írja, hogy „a kivé­teles képességű együttes már az előadás elején meghódítot­ta a közönséget. # .” A NEW YORK HERALD TRIBUNE párizsi kiadása sze rint „egyszerűség, bájos naiv­­ság, lendületes táncok, cigá­­nyos jókedv, — ezek jellem­zik a magyar népi együttes előadásait.” Az együttes Belgiumban és Hollandiában szintén nagy si­kerrel szerepelt. KELET NÉMETORSZÁG A Német Tudományos Akadémia négy magyar akadémikust választotta meg levelező tag­nak: Jánossy Lajost, Lukács .(Folytatás a 15.-ik oldalon) JS'i • S * fii/:': f.

Next

/
Thumbnails
Contents